‹⊗›
Extra érdekességekért és semmire sem jó hülyeségekért lájkold a Moped blog Facebook-oldalát.
‹⊗›
Néhány hete hírt adtunk egy majd' 60 éves Puch mopedről, amit Esztergomban próbáltam ki, és nem is annyira meglepődve tapasztaltam, hogy akár mindennapos közlekedésre is alkalmas lenne. Bertalannak az a terve, hogy lehetőleg minél több gyári alkatrész felhasználásával szépen felújítja a kismotort. De szóljon most ő a tervekről.
⇩ ⇩ ⇩
Egészen véletlenül egy ismerősöm ismerősének az ismerőse révén bukkantam rá egy 1960-as évjáratú Puch MS50V mopedre. Egy idős hölgy garázsában állt jó ideje elfelejtve. Pár éve két unokája bíbelődött az öreg motorral, így szigszalag és drótkötegek tömkelege miatt könnyes szemmel toltam hazáig. Miután megszabadítottam a mérhetetlen mennyiségű kötözőanyagtól, tákolt kis dobozoktól, amik tele voltak fölösleges sárga-zöld földelés kábelekkel, kezdett egész szép lenni a kis Puch. A névtáblája rajta minden információval megvolt, de különös, hogy pont a gyártási évet nem írták rá. A vázszám szépen olvasható, és szerencsére megegyezik a blokkszámmal. A kis kényszerléghűtéses blokk sem tűnt rossz állapotúnak, számomra érthetetlenül azonban ezen is rengeteg fölösleges szigszalag volt.
Türelmetlen típus vagyok, így miután hazatoltam, rá is kötöttem hű Babettám tankját, tettem bele egy új gyertyát. Nem tudom pontosan, mit vártam, de ezt biztos nem. A veterán kismotor egy fél pedáltekerésre beindult. Egyenletesen tartotta a magas alapjáratot, de a szivatót kihúzva az is kellemesen alacsony lett. Szépen bemelegedett, ültettem is át a tankot a csomagtartóra. A marokváltó is meglepően felhasználóbarát. Behúztam a kuplungot, lefordítottam egyesbe, és már csúsztathattam is rá. Már menetközben a kettest is gyönyörűen bevette.
A motor elképesztően okos és ötletes megoldásokkal van tele, amit a 20-30 évvel később gyártott mopedekbe se feltétlen tettek bele. Magát a modellt 1954-ben kezdték gyártani, és már akkor elöl-hátul olajos csillapítást kapott. Nem tűnik nagy számnak, de ez egy moped. Egyetlen funkciója a városon belüli cirkálás és a boltba vagy munkahelyre járás volt. A 37 évvel később készült Babettámon is csak műanyag dörzscsillapítás volt, ami nagyjából az első két-három évben működött, utána elkopott, és maradt a nyers acélrugó. A dobfékek se olyan klasszikusan ormótlanok, hanem vékonyak, kecsesek és elegánsak, pont olyanok, mint az egész motor. A blokkban se lehetne senkit sarokba szorítani, szép gömbölyded mindenhol, pont összeillik a többi alkatrésszel, mint a csinos henger meg a héja. Az egész szépen átgondolt és precízen megtervezett, a mérnökök tényleg ügyeltek rá, hogy az MS50V fél évszázad múlva is elegánsan rója az utakat.
A toldozott-foldozott szakadt kabát alatt egy igazán elegáns öregúr van, aki igenis élni akar. Elképesztően alacsony alapjáraton is olyan precízen és stabilan pöfög az 57 éves Puch, amit sok szocialista moped még újkorában sem tudott. Megállás után kicsit aggasztó momentum volt, hogy a turbóléghűtés házából elkezdett ömleni a friss hajtóműolaj, ami, mint később kiderült, az előző tulajdonos hibájából adódott. Túl volt töltve a váltóház, ezért minden magasabb ponton eresztett. Szerencsére a szint figyelhető, mivel a gondos osztrák mérnökök ellátták nívópálcával a kétsebességes gömbölyded blokkot. Nem is nyektettem tovább, leraktam működőképesen, és a mopedblogos körbefotózás erejéig hozzá se nyúltam. Eredeti célom a felújítás volt, és a blogposzt elkészülése után neki is estem.
A bovdeneket, a markolatokat és a blokkot leműtöttem, kerekeket, lengőkarokat és az ülést is kivettem. Nagyon meglepődtem, hogy a sokéves állás és elhanyagoltság ellenére egy csavar sem volt berohadva vagy beragadva. Egyetlen gond volt szétszedésnél, hogy a kormány és a villa összerozsdállt, nem bírtam széthúzni. Egyszerű szerkezet, a kormány csöve kicsit szűkebb, míg a villáé nagyobb, így pont egymásba illenek. A kormány csövén van egy vágás, ami megvezet egy kis anyacsavarszerű kúpos alkatrészt. Felülről egy csavar ezt belehúzza a kormány csövébe, ami ettől megtágul és összeszorul a villa csövével. Ez egy nagyon jól működő rendszer, csak az én esetemben csúnyán összerohadt. Hosszú harc után végül szétjött.
A díszelemek és a váz nagy része szerencsére jó állapotú, csak a hátsó sárvédőn van egy csúnya rohadás. Az első sárvédőn vannak horpadások, és az egyik feléből nyesni is kell komolyabb sérülések miatt, de remélhetőleg minimálisan. Már nagyon kopottas, de halványan kivehető a Volkswagen kereskedés matricája az első sárvédőn, ahonnan valószínűleg anno megvásárolták. Fényezés után szeretnék visszaragasztani egy másolatot, de sajnos csak egy része olvasható: „Volkswagen verkauf, Jawa motorräder, Glockner fahhräder, Lates Stadt – tel: 317”. A motor jelenleg ott tart, hogy a váz és a festett elemek be vannak kenve festékoldóval, az első sárvédő már le is van csiszolva. Amíg mar az oldószer, addig a blokkot szét tudom szedni, a fékrendszert pedig rendbe rakni. A kerekekkel kapcsolatban szintén meglepő részlet, hogy fel vannak töltve zsírral, és a tengely két végén ezt szimeringek tartják bent. Nem csoda, hogy az öreg csapágyak még most sem kotyognak.
Az alkatrészek nagy részét a puchshop.de oldalról tudom beszerezni. Szerencsére főleg kopó alkatrészeket kell majd kicserélnem, és szeretném, ha a kis Puch minden sarka eredeti osztrák lenne. Fehér peremes gumikkal, szép gyári feketére fényezve, halkan pöfögve valószínűleg a Concours d’Élégance-on se lógna ki feltétlen a sorból, ha elkészül.
- Bertalan -
‹⊗›
Extra érdekességekért és semmire sem jó hülyeségekért lájkold a Moped blog Facebook-oldalát.
‹⊗›
ⓜ ⓞ ⓟ ⓔ ⓓ ⓑ ⓛ ⓞ ⓖ
Ha van olyan mopeded vagy érdekes kismotorod Budapesten, amit egy rövid tesztre szívesen kölcsönadnál, akkor ezt a blog Facebook-oldalán vagy a mopedblog@indamail.hu címen jelezheted.
