Moped blog

Moped blog


Járműgazdaságtan - Mindennek ára van, nem véletlenül

2017. június 30. - gus

⊗›

Extra érdekességekért és semmire sem jó hülyeségekért lájkold a Moped blog Facebook-oldalát.

‹⊗›

 

Itt a blogon már többször (1,2,3) ékes bizonyítékát szolgáltattuk annak, hogy tuljdonképpen akár egy mopeddel is neki lehet vágni többszáz kilométeres távoknak, de azért a mopedeknek és a kismotoroknak valóban nem ez az ideális felhasználási módozatuk. Most következő vendégposztjában Sanyi egy fiktív, bár a valóságtól egyáltalán nem elrugaszkodott történetet oszt meg azt alátámasztandó, hogy mindig érdemes a felhasználási célnak megfelelően megválasztani a motorunkat. És így végül összességében az lehet majd az olcsóbb megoldás, ami eredetileg többe került.

 

"Kedves Diákok!

 

Hiánypótló tantárgyat mutathatunk be a járműgazdaságtan keretein belül. Olyan ismeretekre tesznek szert a félév során, amelyeket járművekkel kapcsolatos döntéseik során - úgymint kategória-, típus-, és a konkrét példány kiválasztása - kamatoztathatnak, így segítve Önöket közlekedési költségeik alacsonyan tartásában."

 

  1. rész

Na, eddig az elmélet! Aki racionálisan vesz motort, az vagy hazudik, vagy régóta futár.

De azért számoljunk, az nem árt. Egy moped ugyebár olcsó. Megvenni olcsó, keveset fogyaszt, a biztosítási díja alacsony, bármilyen jogsival vezethető. Aztán az ember - hívjuk Gábornak - erősebbre vágyik, lesz egy kis pénze, vesz mondjuk egy automata váltós robogót vagy egy váltós motort. Akár még mindig csak 50 köbcentivel, esetleg annak hazudva egy 125/150-est. A kétliteres fogyasztás már szépen átlépi a hármat, de hát az élvezetért ennyit áldoz az ember. Ej, de bejön ez a motorozás! És még mindig olcsóbb, mint egy autó a maga legalább 6-8 literes fogyasztásával!

sagamoto_ru.jpg

Az itthon is közkedvelt Yamaha Jog sok mindent kibír, de azért minden nem (http://www.sagamoto.ru)

Van már az ismeretségi körben, akinek igazi nagy motorja van. Igen, az tényleg mindenre jó, még autópályára is, szóval ad akkora szabadságot, mint egy autó. Gábor venne nagyobb motort, de mivel jogosítványa B, inkább az autó mellett dönt, azért az praktikusabb egy motornál. Nem ázol meg benne, bármilyen csajjal kompatibilis, akár egyszerre több is belefér. Gáborunk aztán kiköt az egyiknél, családos ember lesz. Autó kell és kész. De egyre jobban hiányzik a motorozás. Eltelt jó pár év, mióta eladta utolsó Simsonját, és közben szépen lassan megérik benne a gondolat, hogy a kétkerekű jól megfér a négykerekű mellett. A munkahelye autóval nehezen megközelíthető, és már diákbérlete sincs, szóval vannak racionális érvek a motorozáshoz. A felesége az első időkben hőbörög, amikor szóba kerül a téma. Aztán már nem is válaszol, majd Gáborunk vesz egy használt robogót. Praktikus, és milyen olcsó! Három liter elég neki, 150-ért meg mit kap az ember? Éves bérletet? Na ugye!

i_wheelsage_org.jpeg

Ez a 30 éves Tact ma már igazi csemege (forrás: i.wheelsage.org)

Használja a robogót, egyre jobban megszereti, még néha az asszony is ráül, Gábor tehát elérte, amit akart. Lelkiismeret-furdalás nélkül élheti meg a tizenévesen megismert mozgásszabadságot, és felét sem fogyasztja az autónak. Aztán eltelik pár hónap, és a robogó ereje elmegy menet közben. Félreáll, hátha túlmelegedett, vagy ilyesmi. De nem! Nem indul! Gábor nem érti. Ment vele 50-60-nal, ahogy máskor is, meg ahogy ezekkel menni szoktak. Hazaszállíttatja a robogóját, keres szerelőt. Az ő kerületükben nem is talál. Van egy motorszerviz, de ők csak nagymotorral foglalkoznak. Ej, de jól megy nekik - gondolja Gábor. Aztán telefonál ismerősöknek, majd valaki ajánl egy szervizt Budapest egyik elővárosában. Elviszik a motort Gábor egyik haverjával, ott azt mondják ránézésre, 20-30 ezer a javítás, és két hét. Ennyi belefér. A harmadik héten Gábor telefonál. és szomorúan hallja, hogy nagyobb a gond, mint hitték, a gyertyacsere és karburátortisztítás nem oldotta meg a gondot. A gyújtás mehetett tönkre, mondja a szerviz, ez még olyan 50-70 ezer, és várni kell rá 6-8 hetet az alkatrész miatt. Gábor inkább elhozza a motort, miután a karbitisztítás, beállítás és a gyertyacsere valamit javított rajta. De lehet, még mindig nagyon nehezen indul és gyenge. Aztán megint nem indul. Megint haver, másik szerelő, újabb hetek. Itt hozzá sem nyúlnak a robogóhoz, de legalább pénzbe sem került.

quillandpad_com.jpg

A jármű kiválasztásánál, ha lehetőségünk van, vegyük figyelembe a felhasználás várható módját is (forrás: quillandpad.com)

A harmadik szerelő nem ígér az elején semmit. A következő héten ő maga telefonál. De Gábor ennek csak az elején örül, mert a következőket mondja: a henger, a dugattyú egyszerűen elkopott, nem rávaló a kipufogó, a "sportlégszűrő" is inkább csak a bajt okozza. Gábor hallgat egy darabig. Mégis, mennyi lenne végre rendesen megcsinálni? A szerelő erre nem válaszol, mert ő sem tudja. Időt kér. Újabb egy hét múlva küldi a listát, a vége az alkatrészeknek közel nyolcvanezer. Uhh. Egy százötvenezres motorra! A munkadíj is lenne legalább egy negyven-ötven, mert ezek sem sokkal egyszerűbbek, mint egy nagy robogó, csavarozgatni majdnem annyit kell. Most Gábor kér időt.

Százötvenért vett egy egynyári motort, amire már legalább ennyit elkölt, mire megint menni fog. És akkor sem ér többet százötvennél. Viszont ha megcsináltatja rendesen, ismét hosszú ideig jó lehet. Ha nem verik át, mint a múltkor. Vagy eladja így, tulajdonképpen alkatrésznek. Bárhogy is dönt, szart vásárolt, ami most bosszulja meg magát. Elhatározza, hogy megszabadul ettől a rossz példánytól, és inkább jobbat vesz később, többért.

httpimages_motorcycle-usa_com.jpg

Ha sokat használjuk a motort, olykor városon kívül, és utast is vinnénk, 50-es helyett inkább 125-ösben gondolkozzunk (forrás: images.motorcycle-usa.com)

Inkább eladja, harmincat ad érte egy vékony, húsz év körüli srác, aki soha nem néz az ember szemébe. Krisztián - nevezzük így - robogókkal foglalkozik, mindig vesz valamit, ami kinéz valahogy, de nyűgje van, aztán eladja, ha talpra állította. Ennek például elkopott a hengere. Nem baj, meg kell fúratni, bele egy olcsó dugó, és már pöfög is. Hamar megvan, a gépműhely már ismeri Krisztiánt, tudják, hogy nem háklis, csak nem szeret sokat fizetni. Egy bő hónap, és a robogó már jár az új dugattyúval. Alapjárat, az nincs, de működik a motor. Tekerünk felfele az alapjárati csavaron, most meg már egy kicsit összezár a kuplung, de Krisztián megtalálja az arany középutat, hogy ne legyen feltűnő. Meg is hirdeti 110-ért, és mivel az övé a legolcsóbb ajánlat, jönnek is a telefonok. Béla bácsit már cikizte az unokája, hogy a Babetta még horgászáshoz is gyenge, meg öreges, hát vesz egy - nem túl drága - robogót. Ez a Krisztián olyan rendes - gondolja Béla bá - még a Babettát is beszámolta egy húszasért!

babetta.JPG

"még a Babettát is beszámolta egy húszasért"

Mik ebből a tanulságok?

Az új robogók és a szép használtak ára között tátongó párszázezer forint nem véletlen.

A kisebb kategória kisebb méretű alkatrészeket jelent. Ezért is nehezebb mondjuk egy 125-ös robogó egy 50-esnél. Az ember, akit visz, ellenben ugyanolyan nehéz. Ennek folyománya a gyorsabb elhasználódás.

Ne hasonlítgassuk a javítási költségeket a vételárhoz, hanem inkább azt mérlegeljük, használjuk-e az adott motort, számít-e a megbízhatóság, vagy csak el akarjuk passzolni.

Kérdezzük ki alaposan a szerelőt, hogy mit miért kell kicserélni, értsük meg az összefüggéseket! Ha nem akarunk érteni a motorhoz, vegyünk újat, majd ha baja van, adjuk el, így mindig megbízható, jó járgánnyal mehetünk! Vagy menjünk taxival, az sem olyan drága, mint kétévente újat venni, és nagy buktával eladni...

 

Gábor és Béla bá' kalandjai még folytatódnak!

‹⊗›

Extra érdekességekért és semmire sem jó hülyeségekért lájkold a Moped blog Facebook-oldalát.

‹⊗›

ⓜ ⓞ ⓟ ⓔ ⓓ   ⓑ ⓛ ⓞ ⓖ

 

Ha van olyan mopeded vagy érdekes kismotorod Budapesten, amit egy rövid tesztre szívesen kölcsönadnál, akkor ezt a blog Facebook-oldalán vagy a  mopedblog@indamail.hu címen jelezheted.

süti beállítások módosítása