Moped blog

Lelkiismereti mopedgyűjtés - Flandria 037 AFA, Gilera EC1

2017. április 07. - gus

A blog régebbi olvasói - jó, ez relatív, mert még csak 2 és fél éve fut a blog - talán emlékeznek a jópofa kis Yamaha Mate-re, vagyis Mátéra, a dinamikus teherhordóra, amit Ottó ajánlott fel tesztelésre nagyjából tavaly ilyenkor. A Mate azóta is szolgálatban van, azonban van Ottónak egy hobbija, amiről akkor még nem szóltunk, és amit ő úgy nevez, hogy leletmentés. Ez annyit jelent, hogy nézegeti az eladó motorokat, és amit arra érdemesnek ítél, megveszi, gatyába rázza, majd eladja. 

Itt ne üzletszerű kismotor-csereberére tessenek gondolni, hanem amolyan jószolgálati cselekedetre: Ottó így próbálja megmenteni a hazai kismotor- és mopedállományt egy részét az enyészettől. Aki ismeri a mopedpiacot, tudja, hogy ezzel pénzt keresni nem lehet, Ottó is örül, ha az oda-visszaútra elköltött benzinpénz visszajön, de van, hogy az sem.

flandria_affiche.jpg

"Elegáns, erős, elnyűhetetlen"

Na így került hozzá az a két moped, amiről ebben a posztban tulajdonképpen szó lesz. Az első delikvens egy belga gyártmányú moped, leánykori nevén egy Flandria.

A Flandria egy észak-belgiumi kerékpár- és kismotorgyártó, 1951-ben kezdett el kismotorokat gyártani, és Európában - legalábbis egy bejegyzés tanúsága szerint - nem is volt sikertelen, csak aztán jött a Japán konkurencia, és ez sok európai kismotorgyár, így a Flandria számításainak is igencsak kereszbe tett. A Flandria 1981-ben volt kénytelen motorgyártását leállítani, de kerékpárokat továbbra is forgalmazott.

667be5426612315833bfad0e3dce85e5.jpg

A Flandria nem csak kerékpárokat és mopedeket gyártott

A márkát tehát a tankon lévő matricáról tudtuk, de a típus megállapításával kapcsolatban még gondban voltunk.

Az első ránézésre is látszott, hogy valami 70-es évekbeli ritkaságról lehet szó, de ha az ember beüti a keresőbe a Flandria és a 'mobylette' vagy 'cyclomoteur' szavakat (ezek franciául a mopedre utalnak), akkor mindenfélét látni fog, csak olyat nem, amilyet keres. Mert bár kicsit mindegyik hasonlít, de vagy a tankja nem olyan, vagy a sárhányója, vagy a felfüggesztése stb., szóval mindig van valami eltérés, márpedig ha pontos típust keresünk, akkor a részletekre is ügyelnünk kell, van, hogy csak hajszálnyi eltérések mutatkoznak különböző típusok, altípusok és évjáratok között. 

img_4645.JPG

Odáig biztos volt, hogy Flandria, de a pontos típust csak hosszabb kutakodással lehetett megállapítani

Aztán némi kutakodás után rám kacsintott egy az Ottóéra kísértetiesen hasonlító moped egy hirdetésben. Ekkor vált bizonyossá, hogy a 70-es évek elsőre jó tipp volt, a belgiumi eladó egy 1974-es példányon szeretne túladni, és a típus is innen tudható: 037 AFA.

A kis Flandria sajnos porlasztónyűggel küzd, ezért nem volt lehetőségem kipróbálni, de mopedgyűjtőknek, kismotor-fanatikusoknak finom csemege lehet. Első ránézésre a motor érdekessége, hogy a VDO által gyártott sebességmérője 120-ig van skálázva. Ugye mondanom sem kell, hogy ez igencsak irreális elgondolás, inkább arról lehet szó, hogy a Flandria gyárban ugyanazt az órát tették bele több kismotorba. Ugyancsak érdemes megjegyezni, hogy a motor gyárilag Magura fékkarokat kapott, illetve, hogy a porlasztó a forgattyúsházhoz csatlakozik. 

img_4651.JPG

A porlasztó a forgattyúsházhoz van rögzítve

Az Ottó által az enyészettől megmentett másik kismotor egy Gilera EC1-es. Korábban már megmustráltunk egy Gilera CBA mopedet, de akkor azt nem tudtam kipróbálni. Most viszont a Gilera EC1-gyel - merthogy róla lesz szó - tudtam menni egy kis kört. Rögtön feltűnik, hogy a motorka két aprócska keréken gurul, bár  a kerekek legfeljebb csak mopedes méretekkel mérve kicsik, mert tulajdonképpen tök normál kisrobogóméretről van szó. Attól tartottam, hogy a kis kerekek, illetve a magas és keskeny kormány miatt kicsit bizonytalan lesz az úttartás, de csalatkoznom kellett, a 3 coll széles és 12 coll átmérőjű gumik (pontosabban ez utóbbi a felni mérete) nem okoznak bizonytalanságot, talán csak az első 1-2 kanyar szokatlan valakinek, aki inkább 17-es kerekekhez szokott. img_4635.JPG

Mokány

A dinamikus elindulást variátor segíti, és bár itt a burkolatból egy pávián kiharapott egy darabot (legalábbis pont úgy néz ki), ez a funkcionalitást nem befolyásolja. Viszont száguldásra ne számítsunk: az óra sajnos nem működött, de az 50-et is megfutó 103-as Peugeot-mnál érezhetően lassabb a kis Gilera, úgy 35-40-ig tudná magát feltornászni a szabadságon lévő mutató, ami a gyáriak által megadott mindössze 1 LE-s teljesítmény fényében nem meglepő.

A kis kerekek alapján arra gondolhatnánk, hogy nyilván alacsony termetű embereknek készült a motor, de igazából az ülés erre rácáfol. Egy ügyes trükkel ugyanis a gyárban néhány centivel hárébb helyezték a megszokottnál, így motorozás közben nem az volt az első gondolatom, hogy majomként ülök egy köszörűkövön, még ha kívülről a 100 kilómmal feltehetőleg így is nézhettem ki.

Csak két utcahossznyit mentem, de a fékek még e rövid próba alatt is nagyon biztató benyomást keltettek. Ilyen határozott fogáspontú fékekkel talán utoljára a Honda Caminón találkoztam, és igen rövid úton megállítják a kis Gilerát. 

img_4642.JPG

Kicsit hátratolták az ülést

Az első teleszkópon a porvédők azt sejtetik, hogy gyárilag olajcsillapítású a rugózás, bár hogy most van-e benne olaj, nem tudom, de ez mopedes viszonylatban mindenképpen unikumnak tekinthető. A váztankos kialakítás már kevésbé: 4 liter keveréket tudunk a vázba tölteni, ami a gyári fogyasztási adatot figyelembe véve 200 km-re elegendő. Bátrabbak túrázni is elindulhatnak vele, főleg, hogy a hátsó kerék fölötti csomagtartó meglepően masszív, ha megfogjuk, hogy odébbtegyük a motort, nem kell attól tartani, hogy a kezünkben marad. Egy nagyobb sporttáska felgumipókozva meg sem kottyan neki - mondjuk én mopeden legutóbb 30 kilónyi társadalomtudományi folyóiratot szállítottam.

img_4640.JPG

Kicsi a bors, de nem is annyira kicsi

Mivel a Gilera már ekkor a Piaggio csoport tagja volt, az EC1 számos tekintetben kompatibilis egyik vagy másik Piaggio-modellel. A blokk és az egész hajtás állítólag a Ciaóból származik, szóval szükség esetén ezen alkatrészek utánpótlása nem jelenthet gondot, bár reméljük, erre nem nagyon lesz szükség.

 

‹⊗›

Extra érdekességekért és semmire sem jó hülyeségekért lájkold a Moped blog Facebook-oldalát.

‹⊗›

ⓜ ⓞ ⓟ ⓔ ⓓ   ⓑ ⓛ ⓞ ⓖ

 

Ha van olyan mopeded vagy érdekes kismotorod Budapesten, amit egy rövid tesztre szívesen kölcsönadnál, akkor ezt a blog Facebook-oldalán vagy a  mopedblog@indamail.hu címen jelezheted.

A bejegyzés trackback címe:

https://moped.blog.hu/api/trackback/id/tr3612406123

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gery87 2017.04.07. 19:34:36

"a porlasztó a forgattyúsházhoz csatlakozik. "

Érdekes, gondolom a hengerpersely meg lenyúlik a blokk öntvényébe.....
miért volt ez jobb..ki tudja,

FrundsbergW201 2017.04.10. 01:25:05

Jöhettek majd a Morini blokkos Oscar Rt/T-t is próbálni.

Erdőkertesi 2017.04.10. 10:52:49

Még mindig itt áll a garázsban a Yamahám. 1978 decemberi az adattáblája. Javításra vár. Villany baja van. 6V-os akkut 10-12 volttal tölti. Más apróság is van, de a villany a lényeg. 50 köbcentis külön olajozású, kardánhajtású szerkezet. LC50G a tipusa.

Bxx 2017.04.27. 18:25:30

@roooger: Az S70 is ugyanezt az órát kapta, igaz, az sem ment 100-at, de a bő 75-öt, közel 80-at megfutotta.