Moped blog

Jó lenne mopeddel túrázni egyet. Ja, és kéne hozzá egy moped is

2019. augusztus 27. - gus

‹⊗›

Extra érdekességekért és semmire sem jó hülyeségekért lájkold a Moped blog Facebook-oldalát.

‹⊗›

Néhány hete Gáborral elkezdtünk azon tanakodni, hogy talán jó lenne egy kis belföldi kanyart csinálni mopedekkel majd abban a szűk idősávban, amikor már nem tombol a szaharai hőség, de még az eső sem vízszintesen esik. El is kezdtem tervezni az útvonalat, amivel rögtön két baj is volt.

Egyrészt a képernyő sok mindent elbír, úgyhogy mertem nagyon álmodni, és bemelegítés nélkül lekértem egy Budapest-Fertő-tó, Graz-Maribor-Keszthely-Balatonfüred-Budapest útvonalat, ami kitérő nélkül is 835 km, én meg egy nap alatt még sose mentem többet mopeddel 120 km-nél, ami az Ivánnal 3 éve teljesített Budapest-Gárdony-Budapest túra volt, féltávnál babgulyással, strandolással és némi fűben heverészéssel megspékelve. Szóval akárhogyan számolom is, a fiktív túrám legalább hét valós napot emésztene fel, elsőre azért talán nem gurítanék ekkorát. Ha az ambiciózus tervet sikerülne a felére lefaragni, akkor nagyjából 3 nap sátrazással lehet kalkulálni. Viszont a Fertő-tavat semmiképp se hagynám ki, ha már az elmúlt majd' 40 év alatt egyszer sem sikerült megfürdenem benne.  

tura.png

A másik gond, hogy jelenleg csak egy hadra fogható mopedem van, az itt többször is megénekelt piros (variátor nélküli) Peugeot 103-as. A kék 103-ashoz még várom a főtengelyanyát Franciaországból, a hányattatott sorsú, 2 és fél éve felújítás alatt álló Tomos A3-asom pedig még rendkívül optimista forgatókönyv szerint is csak szeptember közepére készülhet el. Szóval két emberre egy moped elég kevés, és bár Gábornak van egy jópofa Honda kismotorja (a típusa egyelőre legyen meglepetés, majd úgyis írok róla), de azt leginkább zsírpapírba csomagolva szeretné az utókornak megőrizni. Kell tehát valami, amivel oda lehet baszni a túrának, nem sajnálja az ember, meg hát bírja is a strapát.

Na kábé ezzel a felütéssel indult két hete a lázas mopedkeresés.

Mivel a mopedkínálat mennyiségben és minőségben is sokat romlott az elmúlt években, az árak pedig elég rendesen emelkedő pályára álltak, nemigen reméltük, hogy 60.000 forint alatt meg fogjuk úszni. Mivel a régi szoci kismotorok (Riga, Babetta és társai) eleve lekerültek a radarról, a japán, francia, német, osztrák és olasz motoros fűkaszák között keresgéltünk. 

Piaggiót Gábor nem szeretett volna, mert már volt neki, leginkább valami különlegesebbre vágyott. A Honda Caminókat nagyítóval kell keresni, de a KTM Hobby-Puch Maxi paradigma is egyre nehezebben fellelhető. 10 éve még fillérekért hordták át a lomisok Ausztriából Magyarországra a KTM-eket és a Puchokat, mára viszont a vándorlási irány megfordult: most a németek, osztrákok és svájciak viszik haza magukkal ezeket a mopedeket, ha Magyarországon járnak. A nagy böngészés alapján első körben egy Peugeot Foxot mentünk el megnézni Kecskemét mellé, péntek este 10-re. A telefonban a tulaj jó állapotúként írta le a kismotort, és annak ellenére, hogy 9-re ígértük magunkat, még kedvesen meg is várt minket.  peugeot_fox_1.jpg

A jó állapotúnak mondott, de valójában nem igazán jó állapotú Peugeot Fox

A motor szemre egész jól egyben volt, bár a kézire spárgával áthenkölt automata szívató nem tartozik a kedvenc mutatványaim közé. Elvileg önindítós, de az akksi már rég elhalálozott, és a tulaj azóta sem érzett rá egy újra.

Tulajdonképpen első rúgásra indult, és szépen pöfögött. Aztán a próbakör alatt jött a két meglepetés: 1. a motor nem pörög fel, 20-nál többet nem megy, 2. az első teleszkópja egyáltalán nem rugózik (a tulaj elmondása szerint eltört az eredeti rugó benne, és belefejlesztett egy erősebbet). Az már csak hab volt a tortán, hogy a motorról leszállva egy körkörös rúgással lerúgtam a kínai motoros doboz fedelét, ami nyomban el is tört. Gábor tett egy határozott kísérletet az alkura, de a tulaj kötötte az ebet a 70.000 forintos karóhoz, úgyhogy kifizettük a lerúgott dobozfedelet, és zsákmány nélkül, de valamivel kevesebb pénzzel indultunk vissza Budapestre. Azért Kecskeméten megálltunk sajtburgerezni és csalódottságunkat tervek szövögetésével palástolni.

Aztán újabb ötletünk támadt. A blog régebbi olvasói talán emlékeznek rá, hogy mopedes - és mopedblogos - karrierem elindítóját, a napszítta piros Puch Maxit 10 éve a devecseri bolhapiacon vettem 13.000 forintért. Persze kellett rá költeni valamennyit, de emlékeim szerint így is megállt 30.000 környékén, és a budapesti járókelők nagy derültségére évekig vígan jártam vele, amíg egy svájci kamionsofőr 43.000-ért röhögve be nem hajította a Skoda Octaviájába.

img_1199.JPG

A napszítta Puch Maxim, amit egy svájci kamionsofőr vett meg tőlem 2 éve

Az új úti cél tehát Devecser volt, szombat hajnali 4-kor nyit a piac. Érdemes nyitásra odaérni, reggel 6-7-re már rendesen lefölözik a friss kínálatot. Éjfél körül visszaértünk Kecskemétről Budapestre. Szarakodtunk egy kicsit, ismét végigböngésztük a hirdetőoldalakat, magunkhoz vettük a fürdőnadrágot, és 2-kor elindultunk, hogy 4:02-re oda is érjünk a bejárathoz.

Az elmúlt napok esőzése szép kis dagonyává változtatta az egész piacot, sőt a Transporterrel sikerült is félig elmerülnünk a sárban, pedig az az út a kijelölt (és külön fizetős) parkolóhoz vezető út lett volna, csak hát nem jelezte ott semmi és senki, hogy kerékjárati ívig el lehet ott süllyedni. Reggel egy piacos kolléga szabadított ki minket vontatókötéllel.

A devecseri mopedkínálat leginkább kiábrándító volt. Képeket nem csináltam, mert nem gondoltam, hogy majd poszt lesz ebből a kalandból, de vedlett Tomosokon és KTM-eket kívül leginkább csak kínai robogók rontották a levegőt. Egy Tomos Colibrire Gábor majdnem rálicitált, de végül meggyőztem arról, hogy még ha ajándékba kapná, akkor is csak a végeláthatatlan szívás lenne vele. Hiába locsol majd bele néhány tízezer forintot, akkor is csak egy rozsdás rom lesz, arról nem is beszélve, hogy ha még szeptember első felében neki akarunk rugaszkodni a túrának, baromira nem ezt az alsó polcos kínálatot kellene megcéloznunk.

img_9764.JPG

Ha vár nincs is, de a vizes (saras) árkot azért megtaláltuk Devecserben

A Transporterből kb. 1 órán át mostuk a kavicsos sarat, mire el tudtunk indulni a strand felé, hogy a sok szívás mellé legalább valami mérsékelten kellemes program ígéretét is oda tudjuk tenni. Devecsertől kábé 50 km-re van Tihany, úgyhogy a fizetős, de nem túl drága sajkodi strandot néztük ki magunknak. Szerintem ilyen korán még életemben nem voltam strandon, reggel 10-kor már teli lappal feküdtünk a napon. A kimerültségtől mindkettőnket elnyomott az álom, de nem aludtunk sokat, egyrészt, mert napszúrást kapni elég kellemetlen, másrészt, mert Gábor megpróbálta kiköszörülni az eddigi csorbát, és telefonon sebtiben leszervezett két motormustrát: az egyiket herenden, a másikat Siófokon.

img_9770.JPG

Ebből a menüből próbáltunk meg erőt meríteni

A sajkodi büfében babgulyásból és palacsintából próbáltunk meg erőt meríteni, majd elindultunk Herendre, ahol egy meglehetősen viharvert Puch fogadott. Háromnegyed órát vártunk, hogy a tulaj kitakarítsa a karbit, mert nem indult, majd újabb fél órát, mert a motor nemcsak az üres fokozatot nem vette be, de a beígért dinamikus menetteljesítmény és karbipucolás ellenére is épp, csak elérte a 20-as tempót. Mivel másfél óra várakozás után se találtuk a motor árát az állapotával arányosnak (pedig a "minden moped annyi ezrest ér, amennyivel megy" érveléstechnikai bravúrral is megpróbálkoztunk), ismét zsákmány nélkül léptünk tovább Siófokra, hogy egy tényleg ígéretesnek tűnő Tomos A35-öst közelebbről is megnézzünk, bár a telefonban a tulaj azt mondta, hogy van egy kis bibi a motorral, de nem akarja így telefonban, majd személyesen elmondja.

Amikor megérkeztünk, láttuk, hogy ez a kis bibi bizony a benzincsap: a tulaj letekerte, de nem tudta visszatekerni. Emellett a baloldali fékkar is le volt törve. Benzincsap nélkül nem könnyű motort próbaútra vinni, annyit tudtunk tenni, hogy benzint csepegtettünk a karbiba, és rárúgtunk: az évek óta használaton kívül lévő motor viszonylag könnyedén életre kelt, és néhány másodperc pöfögés után elégedetten állapítottuk meg, hogy az alig több, mint 3000 km-t futott blokk valószínűleg rendben van. Gyors és viszonylag hatékony alkudozást követően megírtuk az adás-vételit, és bedobtuk a Tomost a Transporterbe.

disneyland.jpg

A koperi motoros boltban még az alkatrészraktárat is meg lehetett kukkantani

Azóta Gábor vett rá benzincsapot (valószínűleg azért nem tudta a tulaj se visszarakni, mert nem egészen rá való volt), keresett hozzá fékkart, és most vígan pöfög (nem Gábor, hanem a motor), meg ha már úgyis Koper környékén nyaralt (ott gyártották a Tomosokat), egy jó nagy marék extra és pótalkatrészt is vett (fékkar, pofákat a röpsúlyos váltóba, csomagtartó, meg az én Tomosomhoz is ez-az-amaz). A helyi Motos motoros boltban nagyon jó arcok voltak, még Disneylandbe a hátsó alkatrészraktárba is bekukkanthatott, és ajándék pólót és matricákat is kapott.

Pár napja én is mentem vele, a gyárias külső tényleg gyárias belsőt takar: könnyen indul, elég jól húz, bár a 2 sebességes automata váltóban olajat kellene cserélni, mert a váltás körül valami nem kerek. Illetve annyit már kisütöttünk, hogy ha egy kicsit több levegőt kap a karbi, akkor jobban felpörög a váltási fordulatszámig, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy a váltóval van valami, lehet, hogy egy másik légszűrőszivacs és/vagy karbifúvóka is megoldja a dolgot.

img_9816.JPG

Mindössze 3600 km-t ment a Tomos fennállásának 20 éve alatt

A fékek fognak, amennyire kell nekik, és a hosszított ülés miatt egy átlagos magasságú ember  kellemesen elfér a motoron. A tesztúton nekem csak egyetlen nyűgöm volt: a túl puha ülésszivacs, ami miatt úgy éreztem, mintha közvetlenül az ülés alatti fémlemezen ülnék, de ez a probléma  egy vastagabb szivaccsal könnyen orvosolható.

Addig is, amíg teljesen össze nem áll a Tomos, fejben melegítek és a nem túl tetemes ráérő időmben a lehetséges útvonalakon merengek. De szeptember elejénél korábban biztos nem indulunk útnak. Mivel idén nem voltam még nyaralni, eléggé meg kéne húzni a szeptembert, és baromira nem szeretném megvárni, hogy beüssön egy hidegebb októberi ősz.

img_9824.JPG

 Dragi Motos, dobrodošli v Budimpešti!

‹⊗›

Extra érdekességekért és semmire sem jó hülyeségekért lájkold a Moped blog Facebook-oldalát.

‹⊗›

ⓜ ⓞ ⓟ ⓔ ⓓ   ⓑ ⓛ ⓞ ⓖ

 

Ha van olyan mopeded vagy érdekes kismotorod Budapesten, amit egy rövid tesztre szívesen kölcsönadnál, akkor ezt a blog Facebook-oldalán vagy a  mopedblog@indamail.hu címen jelezheted.

A bejegyzés trackback címe:

https://moped.blog.hu/api/trackback/id/tr9015004428

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.