Moped blog

Moped blog

Honda Roadpal - ritka madár

2015. február 09. - gus

Mai tesztünk alanyára egy internetes hirdetési oldalon akadtam rá, és nagyon megörültem, mert soha hasonlót nem láttam még. Írtam is gyorsan a hirdetőnek, aki megengedte, hogy megnézzem a motort. Jó lett volna, ha ki is tudom próbálni, de erre sajnos ezúttal nem volt lehetőség. Azért egy kellemesnek ígérkező januári napon elugrottam megnézni.

dsc_0012.JPG

A Honda Roadpal, más néven NC 50, de készült még néhány altípus belőle, aminek a kódja most nem fontos

Előzetesen mindössze annyit tudtam a dologról, hogy Honda Roadpal a neve, ez alapján próbáltam némi infóhoz jutni a neten, de túl sok mindent nem sikerült megtudnom, a kidobott oldalak nagy része ugyanis japánul volt. Aztán a megtekintés alkalmával József, a tulajdonos elmondta, hogy jobb, ha az NC50 kódnévvel etetem meg a keresőablakot. Így azért már több mindent sikerült kiderítenem. 

Többek között kiderült, hogy ebben a formában 1977 és 1983 között gyártották, alapvetően egysebességes automataként, majd a gyár széria vége felé átállt a kétsebességes automata váltóra. Piactól és szériától függően változtattak kicsit az első lámpát és a kilométerórát magába foglaló egységén, illetve az ülésen, de már a kezdetektől CDI gyújtást kapott, és az indítása is érdekes. Az már a képekről is látszik, hogy nem klasszikus mopedről van szó, pedálozni ugyanis nem lehet. Önindító sincs, de igazából miért is lenne, a berúgókart kell "felhúzni", ami azt jelenti, hogy kb. háromszor egymás után le kell nyomni, ekkor felkeményedik, és a kormányról egy gombbal aktiválható az indítás.

dsc_0010.JPG

A felhúzós berúgókar, leánykori nevén quick starter

Az is meglehetősen ritka ebben a kategóriában, hogy normál duda legyen a motoron, ahogyan az indexkapcsolóban sem az a fura, hogy jobb kéznél található (bár az is lehet, hogy valaki utólag szerelte át), hanem, hogy egyáltalán VAN. És nem is az az anyaszomorító sorjás műanyag kategória, hanem fémből van kiöntve és esztergálva. (Az owners manualből egyébként kiderül, hogy az index az ausztráliai és új-zélandi exportra készült verziók sajátja, a briteknek szánt kivitelről nemes egyszerűséggel lespórolták.) Lehet, hogy nálam ez valami fura fixáció, de számomra az index szimbolikus vízválasztó: ha van, akkor az komoly motor, ha nincs, akkor az csak valami kis rohangálós izé. (Talán a kedves olvasó emlékszik az elátkozott spenótzöld Simsonomra. Hát hogy mit nem adtam volna érte, ha van rajta index?! Csak hát azért a 38.000 forintért, amennyibe ez az inkriminált példány került, nem nagyon volt lehetőségem válogatni.)

dsc_0013.JPG

"az indexkapcsolóban sem az a fura, hogy jobb kéznél található, hanem, hogy egyáltalán van"

Ugyancsak döbbenten láttam, hogy a motor nem csak hogy különolajozású, de még olajszintszintjelző is van; jó, nem bonyolították túl, de legalább erre is gondoltak a tervezők: a benzintank-olajtank kombó bal oldalán alul egy kis ablakocskát találunk. Ha kicsit megrázogatjuk a motort, szemrevételezhetjük, hogy még mennyi olajjal ga(rá)zdálkodhatunk. Az owners manual szerint ha már látjuk lötyögni az olajat, akkor gyorsan rá kell tölteni. Mondjuk ha nem látunk lötyögést, az csak két dolgot jelenthet: hogy tele van a tartály, vagy hogy tök üres. Úgyhogy érdemes rendszeresen ellenőrizni a szintet. Persze fogyasztási adatot az interneten sehol sem találtam, de meglepődnék, ha a léghűtéses kétütemű ötvenes blokkal másfél liternél többet meg lehetne 100 km-en etetni. (Egyébként a tank ugyanoda, vagyis a hátsó kerék fölé került, mint a nemrég tárgyalt Sachs Saxonette-en, és a váz is meglehetősen bicikliszerű, de másképp; összességében: a két koncepció alapjaiban tér el egymástól, meg hát van is közöttük jó húsz év legalább.)

dsc_0011.JPG

Az olajszintjelző ablakocska; mellette a japán felirat, gondolom, a kémlelési művelethez fűz rövid kommentárt

A Roadpalt József egy Honda-kereskedés munkatársától vette annak idején, de nem jár vele messzire, csak a környező boltokba (budapesti agglomerációról beszélünk), a fogyasztást pedig nem számolgatta. Elmondása szerint a kis Honda szépen hasít, erősnek érződik. Ezen én nem csodálkozom, egy 44 kilós motorkához az 5500-as fordulaton mérhető maximális 2,2 LE abszolút megfelel. Ha a papíron gyengébb Puch Maxim fel tudja magát tornászni 45-re, akkor nyilván ez is. A kempingbicikliére kísértetiesen hasonlító vázgeometria elsőre nem tűnik bizalomgerjesztőnek, de másodikra már nincs vele probléma, hamar meg lehet barátkozni vele. Könnyűnek mindenesetre könnyű.  

dsc_0008b.jpg

A Hondák műszeregységén megszokott felirat: Nippon Seiki

József egyébként komoly dilemmában van. Az már az első szavaiból kiderült, hogy mennyire szereti a bicikliket és a motorokat. (Az is kiderült, hogy a foxterrierekért is rajong; nekem pedig welsh terrierem volt, ami a foxi közeli rokona; márpedig az álmoskönyv szerint aki a terriereket szereti, rossz ember nem lehet.) Ez a Roadpal is nagyon a szívéhez nőtt, de azért úgy gondolta, tesz egy próbát, és feltölti egy hirdetési oldalra. Mivel nem nagyon lehet ebből a típusból több az országban, nehéz megmondani, hogy az ár, amit belőtt, sok-e vagy kevés, mindenesetre én azt tanácsoltam neki, hogy ha egy módja van rá, inkább ne adja el. Egy Honda, ami 40 évet kibírt szép állapotban, még 40-et simán ki fog. Akár használja az ember, akár nem, adót-illetéket nem kell fizetni rá, ha meg elcsomagolja, és nem hosszabbítja meg a kötelező biztosítást, abból sincs gond: a MABISZ csak forgalomba helyezett jármű után számít fel - nem is nagyon baráti - fedezetlenségi díjat, de mint tudjuk, a segédmotorok egyelőre nem rendszámkötelesek, és nincsenek is forgalomba helyezve.

foxwelsh.jpg

Bambuló welsh terrier fox terrierer-koszorúban. A forma azonos, a színösszeállítás különböző

Én úgy láttam, Józsefet megnyugtatta, hogy olyan emberre akadt - ez én vagyok -, aki a motorban nem csak piaci értéket lát, sőt, elsősorban nem azt. Van, hogy az ember a motort önmagáért szereti.

Ti mit tennétek József helyében? Eladnátok vagy megtartanátok a Roadpalt? Vagy esetleg megvennétek tőle? :-)

És ha az olvasók közül valaki inkább régebbi robogókban utazik, van Józsefnek egy eladó SH 50-ese is, ami nem mai darab, de csillog-villog. Helyette pedig 125-ös RENDSZÁMOS Honda robogót szeretne. Ha tudtok ilyet jó állapotban, normális áron, vegyétek fel Józseffel a kapcsolatot az SH vagy a Roadpal hirdetése alatt. De a bátrabbak meg is próbálhatják rábeszélni a Roadpal eladására. Szerintem nem lesz könnyű...

 

Ha van olyan típusú mopeded Budapest környékén, amiről még nem írtunk, és egy rövid tesztre szívesen kölcsönadnál, akkor ezt kommentben jelezd, és mi örömmel írunk róla. (A felhívást lásd itt.)

A bejegyzés trackback címe:

https://moped.blog.hu/api/trackback/id/tr237021385

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pepejoe 2015.02.09. 16:30:44

200K? Aha...a legmélyebb tisztelettel de lapozzunk.

NauTiLUS 2015.02.10. 09:38:17

Ezek szerint annyira nem akarja eladni. 200k-ért autó veszek.

gus 2015.02.10. 13:05:01

Nekem egy haverom most vett 1000 forintért kocsit.
süti beállítások módosítása