‹⊗›
Extra érdekességekért és semmire sem jó hülyeségekért érdemes a Moped blog Facebook-oldalát is lájkolni.
‹⊗›
Egy korábbi posztunkban arról elmélkedtünk, hogy milyen magatartást érdemes tanúsítanunk a közlekedésben, ha szeretnénk a rázós helyzeteket elkerülni. Most ismét elméleti téma következik.
Lehet, hogy van, akinek már a könyökén jön ki, hogy hogyan szabad és nem szabad segédmotorral közlekedni, előzni, várakozni, azonban egyrészt az újszülöttnek - az új segédmotorosoknak - minden vicc új, másrészt a régi motorosok sem árt, ha felfrissítik tudásukat. A segédmotoros kerékpárokra vonatkozó szabályokkal kapcsolatos kérdéseinkre Papp Endre, a Jövő Autósiskola gépjármű-szakoktatója válaszolt.
Papp Endre, a Jövő Autósiskola gépjármű-szakoktatója
Gus: A segédmotorozás az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb módja a motorizált közlekedésnek. De azért még segédmotort sem lehet jogosítvány nélkül vezetni. Milyen típusú jogosítványra van szükségünk, ha segédmotoros kerékpárt akarunk vezetni, és ezeket hogyan, illetve hány éves kortól lehet megszerezni?
Endre: Először is tisztáznunk kell a segédmotoros kerékpár fogalmát. 2013. január 19-e óta: lehet kettő, három vagy négy kerekű jármű, közös bennük, hogy a motor hengerűrtartalma nem lehet nagyobb, mint 50 cm3, teljesítménye nem több, mint 4 kW és a négykerekű kivitel (mopedautó) esetén a terheletlen tömege kevesebb, mint 350 kg. Legalább AM kategóriás vezetői engedély szükséges a vezetéséhez, amelyet 14 éves korban lehet megszerezni. A vezetői engedélyt képzőszerv által tartott tanfolyamon szerezhetjük meg, a beiratkozás már az előírt életkor betöltése előtt fél évvel lehetséges. Segédmotort érvényes B kategóriás jogosítvánnyal is vezethetünk, de a kötelező biztosítást a kismotorra se felejtsük el megkötni.
G: A KRESZ-oktatáson az oktatók a hallgatókba általában beleplántálják, hogy a segédmotoros kerékpár nem minősül gépjárműnek. Ez mit jelent, és mi a jelentősége?
E: Ez valóban így van, más jogok illetik meg a segédmotoros kerékpár vezetőjét, mint mondjuk egy motorkerékpárral közlekedőt (pl. behajtási szabályok, előzési szabályok).
G: A szabályozás szempontjából van egyébként valamilyen különbség moped és robogó között?
E: Ez nem könnyű kérdés, mert a KRESZ nem ismer külön "moped" vagy “robogó” kategóriát… Általában a manuális váltó nélküli motorokat hívjuk robogónak, de most már gyártanak belőle jóval nagyobbakat, erősebbeket is, ezeket csak a megfelelő motoros jogosítvánnyal (A1, A2 vagy A) vezethetjük. Persze olyan kivitelű motoroknál vagy segédmotornál, ahol van zárt utastér (a motorok közül ilyen például a BMW C1), nem kell bukósisakot viselnie a vezetőnek. A mopedautóban utas is szállítható, de csak abban az esetben, ha a vezető nem kezdő vezetői engedéllyel rendelkezik, és a 17. életévét betöltötte.
Ha elkezdjük tuningolni mopedünket, akkor könnyen rendszámkötelessé válhat
G: Azt tudjuk, hogy segédmotoros kerékpáron utast nem lehet szállítani. De milyen szabály vonatkozik a tárgyak szállítására?
E: A teherszállításra a többi járműre is vonatkozó szabályok az irányadóak, de a kétkerekű smkp esetén tilos oldalra kilógó, előre vagy hátra 1 méternél hosszabban kinyúló tárgyat vagy olyan tárgyat szállítani, ami a vezetőt zavarja a biztonságos vezetésben. Emellett fontos, hogy smkp-val utánfutót húzni tilos, és oldalkocsit sem szabad hozzá kapcsolni.
G: Hol lehet, illetve nem lehet segédmotoros kerékpárral közlekedni?
E: Autóbusz forgalmi sávban a menetrend szerint közlekedő autóbusz zavarása nélkül szabad közlekedni, és fontos, hogy ekkor a motorosra nézve is az autóbuszsávra vonatkozó jelzések az irányadók, vagyis a közlekedési lámpa “BUSZ” feliratának megjelenésekor a motoros is szabad jelzést kap. Autóútra, autópályára segédmotoros kerékpárral felhajtani tilos, viszont lakott területen kívül kerékpársávon szabad vele közlekedni.
G: Ha tolom a segédmotort, az nem számít járművezetésnek? Pl. gyalogos zónába betolhatom, járdán tolhatom?
E: Igen, ha smkp-t tolok, akkor gyalogosnak minősülök, tehát a felsorolt helyeken tolhatom a robogót vagy mopedet. Úgyhogy ha sétálóutcában van dolgunk, szálljunk le a kismotorról, és toljuk magunk mellett. Jobb a békesség.
G: Hogyan szabad, illetve érdemes smkp-val parkolni?
E: A parkolás jóval egyszerűbb, mint autóval, mert egy kijelölt várakozóhelyen két smkp is parkolhat egymás mellett vagy ferdén. Járdán akkor is parkolhat a motor, ha ezt külön tábla vagy útburkolati jel nem engedi meg. Mindössze arra kell ügyelni, hogy legfeljebb a járda felét foglaljuk el, de a szabadon hagyott rész nem lehet kevesebb, mint 1,5 m. Korlátozott várakozási övezetben smkp-ra nem kell a parkolásért fizetni.
A Magyarországon gyakran "kismotorként használt", valójában 110 köbcentis, tehát rendszámköteles Honda Lead
G: Milyen előzési szabályok az irányadók?
E: Mivel az smkp nem gépjármű, ezért nem előzhet sávon belül, még másik motorost vagy segédmotoros kerékpárt sem, ám az smkp-t előzheti gépjármű sávon belül, akár egy nyomon halad, akár nem.
G: Mit gondolsz, ha valaha rendszám kerülne a segédmotorokra, az csak újabb lehetőség lenne a segédmotorosok megsarcolására, vagy lenne is valami kézzelfogható haszna? Kevesebb lenne-e a lopás vagy a szabálytalankodás? Sok rendszám nélküli motoros rutinszerűen átmegy a piroson vagy a piros lámpát a járdán kerüli ki stb. Kevesebb ilyen manővert látnánk?
E: Úgy gondolom, hogy a szabálytalankodások gyakorisága csökkenne, hiszen nagyobb lenne a lebukás esélye. Nyilván emiatt és az anyagi/adminisztrációs terhek növekedése miatt sem lenne népszerű ez a lépés az smkp-val közlekedők körében.
‹⊗›
Extra érdekességekért és semmire sem jó hülyeségekért érdemes a Moped blog Facebook-oldalát is lájkolni.
‹⊗›
Ha van a birtokodban olyan pedálos kismotor, amiről még nem írtunk a blogon, és egy rövid tesztre Budapesten vagy környékén szívesen kölcsönadnád, hogy írjunk róla, akkor ezt jelezd kommentben, és felvesszük veled a kapcsolatot. (A felhívást egyébként itt találod.)
