Éppen a nagy tankos Zündapp-moped megtekintéséről tartottam hazafelé, amikor a szemem sarkából az út melletti árkádok félhomályában egy fura moped bizonytalan körvonalaira lettem figyelmes. Elsőre olyan Babettaformájúnak tűnt, de lehet, hogy csak azért, mert bármi, amit nem ismerek közelebbről, vagyis nem Puch Maxi, az nekem messziről elsőre Babettaformájúnak tűnik. Szépen félreálltam az XBR-rel, és visszasétáltam a piros csodához. A vázon ez állt: "Fantic Motor". Először a név alapján arra gondoltam, hogy valami kínai vacak lehet, úgyhogy még a fékbetéteket is fölöslegesen koptattam a megállással, de aztán elkezdtem közelebbről szemügyre venni a részleteket, és azt kellett látnom, hogy a motor teljesen egyben van, vagyis kevés az esélye annak, hogy kínai legyen.

"a motor teljesen egyben van, vagyis kevés az esélye annak, hogy kínai legyen"

Normál fényezés, normál anyagminőség és -vastagság, egy klasszikus, régi tipográfiájú kilométeróra... És ekkor bevillant, hogy ez valószínűleg egy jó állapotban megőrzött nyugati gyártmányú valami lehet. Nyilván sokaknak ismerősen cseng a Fantic Motor márkanév, de én viszonylag új motorosként nem voltam köztük. Mivel még csak középhaladó motorbuzinak tartom magam, nem ismerek minden apróbb és Magyarországon sosem forgalmazott márkát, de másoknak sem szoktam a szemére vetni, amikor az XBR típusmegjelölésre csak bambán néznek rám. Nem vagyok én TGM, hogy Marx újra ki nem adott kéziratainak nem ismeretét a tinédzserkorú egyetemista hallgatóság szemére vessem.

"klasszikus, régi tipográfiájú kilométeróra..."

Néhány perc méricskélés után gondoltam, teszek egy próbát, és benyitok a motorhoz legközelebb eső üzletbe, hátha megtalálom a tulajt. Mit ad isten, meg is lett, a középkorú úr a "jó napot, szeretnék írni a mopedjéről" felkiáltáson elsőre kissé csodálkozott, de hát valószínűleg én is csodálkoznék, ha ezzel a szöveggel nyitnék be saját magamhoz. Néhány perc barátságos hangvételű beszélgetést követően megtudtam, hogy valószínűleg azon a két Fantic Motor mopeden kívül, ami az ő tulajdonában van, nincs is belőle több Magyarországon. (A dolog hazai előfordulási gyakoriságáról valamit talán elárul, hogy a Használtautón ugyan van fent három eladó Fantic Motor, de egyik sem moped, az Olx-en és a Jófogáson pedig most semmilyen Fantic Motort nem hirdetnek.)

A tulaj a kis olasz csattogós lepkével általánosságban nagyon meg van elégedve. És szerintem meg is lehet, némi internetes nyomozást követően ugyanis arra jutottam, hogy a Fantic legfőképpen kisköbcentis endurók és triálgépek gyártásában utazik, és a vállalat nem ma, hanem 1968-ban kezdte az ipart. Talán megalapozottan gondolhatjuk, hogy aki endurót és triált tud gyártani, annak egy moped leesztergálása és fröccsöntése sem lehet nagyon kemény dió.

 "a Fantic legfőképpen kisköbcentis endurók és triálgépek gyártásában utazik"

(a kép forrása: http://www.fanticmotor.asso.fr/r03.htm)

A kis moped megbízhatósága a tulaj elmondása szerint példás, az 50-es tempót simán tartja, és nem fogyaszt többet 1,5 liternél. Ez utóbbi adatot készséggel el is hiszem, kérdésemre ugyanis pont úgy vágta rá gondolkodás nélkül az adatot, mint aki ezt folyamatosan számolja és észben is tartja. Mikor tőlem megkérdezik, mennyit fogyasztanak a motorjaim, én is a legkisebb késlekedés nélkül vezetem elő a nyerő számokat emelkedő számsorrendben: 3, 4 és 4,2. És ezek nem katalógusadatok, hanem egy időben szépen kockás papíron vezettem is őket. A 3 a váltó nélküli Puch Maxinak nem kevés, de ha azt vesszük, hogy egy 1,5 lóerős mopeden ólomsúlyú fékezőernyőként feszülök, akkor nem is sok. Az XBR 4,2-es adata is korrekt, főleg, hogy kétszemélyes üzemmódban is gyakran bevetésre kerül. Ami gáz, az a CB 125-ösöm 4 literes étvágya. Ezen még mindig dolgozunk. (A CB-m története egyébként nemsokára olvasható lesz itt a blogon.)

Nagyon szívesen kipróbáltam volna a pedálos Fanticot, de nem akartam a tulajt ismeretlenül további kérésekkel sokkolni. Haladjunk szépen sorjában, gondoltam. Majd ha megjelent ez a bejegyzés, és ezáltal sikerül elnyernem a bizalmát, akkor legközelebb, ha arra járok, talán nem lesz nehéz rávenni, hogy kipróbálhassam.

A következő posztban arról fogok írni, hogy miért tartanak sokan több különböző motort, illetve arról, hogy hogyan és miért kapott a CB-m új gyújtótrafót. 

És ha már a beharangozó kérdésénél tartunk, szavazzunk erről is.

Ha kíváncsi vagy arra, a fokozatosság elvét követve hogyan jutottam el a mopedtől a nagymotorig, itt elolvashatod.

Ha pedig van olyan mopeded Budapest környékén, amit egy rövid tesztre szívesen kölcsönadnál, akkor ezt kommentben jelezd, és mi örömmel írunk róla. (A felhívást lásd itt.)