Mintha csak magamat látnám! (A videót át lehet kapcsolni HD-be.)

Ugye, hogy a motorbuziság nem köbcentifüggő? Egy ilyen kismotor Amerikában, ahol egy 5 méter alatti kocsit eleve észre sem vesznek, biztos megdöbbenést vált ki az utcán. De ha egy amerikai srác bevállalja a mopedezést, akkor ezt a kedves magyar olvasó is nyugodtan megteheti.

(Egyébként nem tudom, hogy arrafelé milyen áron cserélnek gazdát a mopedek, de Ausztriában már simán elkérnek 500 eurót egy olyanért, ami itthon kb. 30.000 forint. Egyelőre.)

Ha azt vesszük, hogy egy felnőtt BKV-bérlet ára pillanatnyilag 9.500 Ft, egy mopedet kábé háromhavi bérletpénzből meg lehet venni. Olx-en, Jófogáson, Használtautón egyaránt érdemes nézelődni, a típus kiválasztására nézve nem könnyű objektív kívánalmakat meghatározni, az ugyanis, mint más esetekben, itt is egyéni preferencia kérdése. Annyit mondanék csak, hogy érdemesebb az erősebb és nyugati típusú mopedek között keresgélni. Nem akarok ellenkampányt csinálni a Babettának, a Verhovinának és társainak, de ha valaki rendszeres városi használatra szánja, akkor jobb, ha a keleti típusokat elkerüli. Mondanám, hogy érdemes négyüteműt keresni, de a rendkívül ritka Honda PC50-en kívül - amiből a kollégának van egy felújítandó példánya - csak kétüteműekről tudok, szóval ezt a kérdést ki is húzhatjuk.

KTM Hobby

A lényeg: a váz ne legyen rozsdás. Jó, ha itt-ott felületi rozsdapöttyök vannak, hát az nem nagy kaland, de főleg azon mopedek esetében kell körültekintőnek lenni, aminek a tankja nem külön van a vázra erősítve, hanem maga is a váz része, mert ha kilukad, a váz is kukaéretté válik, illetve azért a főbb alkatrészekre érdemes ránézni:kipufogó nincs-e kiszakadva, villa nincs-e elgörbülve, hátsó rugóstagok, felnik, lámpák épek-e, és az se árt, ha fognak a fékek, de legalább a fékszerkezet legyen komplett. (Hátsó lámpát kb. 500 Ft-ból lehet univerzálissal pótolni, az én Puchomon is olyan van, az első azonban kicsit egyedibb, bár itt is azért elég sok lehetőség van a javításra.)

A csereérett ülés

Mégis, ha valamit cserélni kell, és olyan típusról van szó, amiből van több eladó példány is, akkor valószínűleg bontott alkatrész is lesz hozzá olcsón. Én legutóbb komplett gyári nyerget vettem 2500-ért Gödöllőn, ami viszonylag szép állapotban van (az út benzinköltsége kábé annyi volt, mint a postai szállítás lett volna, de legalább motoroztam egyet, és megismerkedtem egy fanatikus Puch-gyűjtővel). Azt hiszem, a fenti kép láttán senkinek sem kell magyaráznom, hogy az üléscserét mi indokolta.

Az ilyen motorok elektromos rendszere is általában pofonegyszerű, ha baj is van vele, egy szaki bármiféle kapcsolási rajz nélkül 20 perc alatt képes rendbe tenni.

 Suzuki Eko. A kollégának van egy a Balatonnál, még újonnan vették anno a Merkúrnál

Remélem, a két képes hirdetés is megfelelően szemléleti, hogy mennyire nincs áruk manapság a mopedeknek - de ez nem biztos, hogy így is fog maradni! Egy használt moped annyiba kerül, mint egy hasonló állapotú és korú bicikli, a pincében sem foglal sokkal több helyet, és ha nem használjuk, ugyanúgy nincs vele adminisztrációs teendőnk, mint a biciklivel: mivel a mopedek nincsenek forgalomba helyezve, ilyenkor nem kell őket a forgalomból kivonatni, ha pedig lejár a kötelező biztosítás, nem kell fedezetlenségi díjat fizetni. Persze aki mopedvásárlásra adja a fejét, jobb, ha belekalkulálja, hogy Budapesttől távol jellemzően alacsonyabb az árszínvonal, de a főváros közelében sem emelkedik meg jelentősen. És a szállítás sem extra bonyodalom, nincs az a kis autó, amibe ne lehetne hátra bedobni egy mopedet, persze a benzint előtte gondosan eresszük le belőle.

Amikor az ember mopedblogot indít, maga elé próbálja képzelni reménybeli olvasóit, akik valószínűleg mindenekelőtt arra kíváncsiak, hogy mire jó egy moped. Nem akarnék védőbeszédet tartani a mopedes közlekedés mellett, de azt a tévedés kockázata nélkül állíthatom, hogy egy moped messze nem kíván annyi kompromisszumot, mint sokan gondolni szokták. Magyarországon pedig érdemtelenül alulértékelik, átnéznek rajta vagy egyszerűen lenézik. Ez nem kis részben annak volt köszönhető, hogy a 90-es évek elején robbanásszerűen kezdtek el itthon a robogók elterjedni, mert gyorsabb, menőbb, automata váltós, az ülés alatt gyakran van nagy tároló stb.

Budapesten jó, ha 1000 kisrobogóra esik egy moped, az pedig világos, hogy egy robogó nem 1000x jobb, mint egy moped. Sőt, még azt is megkérdőjelezném, hogy egyáltalán jobb-e. De a két műfaj részletes összevetésére talán egy későbbi posztban fogunk majd visszatérni.

Ahhoz tehát, hogy a címben feltett kérdésre válaszolni tudjunk, induljunk ki a mopedek hozzávetőlegesen ismert paramétereiből: 

- B vagy M kategóriás jogosítvánnyal is vezethető, nem kell hozzá motoros A1, A2 vagy A (ha mégis motorosjogsi-szerzésre szánná el magát az olvasó, az általunk levont tanulságokat ebben a posztban megtalálja),

- 1-3 LE-s teljesítmény,

- 40-50 km/h-s végsebesség,

- 40 kg körüli önsúly,

- nincs rendszám, nincs forgalomba helyezve,

- 1,5-3 liter közötti fogyasztás,

- 3 liter körüli benzintank,

- utas nem szállítható,

- nincs akkumulátor,

- nagy, 17 coll körüli kerekek,

- buszsávban is használható,

- mindehol ingyen lehet vele parkolni, akár a járdán is, ha a gyalogosoknak hagyunk elég helyet,

- használtan olcsó; mivel nincs presztízse, ára is alig.

A listából jól látható, nem rakétáról van szó. A 40-50 km/h-s végsebesség némiképp a laza városi forgalom tempója alatt marad, de ha kicsit is sűrűsödik a forgalom, a moped képes felvenni a ritmust az autókkal, és ha hozzávesszük, hogy autók között is elég jól lehet vele szlalomozni (persze erre rutintalan mopedest nem bátorítanék nagyon, de rutinost sem), és buszsávban is lehet vele közlekedni, akkor nem meglepő, hogy 20 perc alatt szinte bármilyen irányban keresztülszelhetjük vele Budapestet. Tegnap délelőtt 11 (!) perc alatt értem a Mammuttól a Ferenciek terére úgy, hogy 45-nél többet nem megy a mopedem.

Súlya nem sokkal nagyobb, mint két biciklié. Kisebb lépcsőkön feltolni vagy felvinni nem nehéz, tologatni gyerekjáték. Aki tehát mondjuk egy pesti bérházban lakik, simán tárolhatja a belső udvarban, a kisebb lépcsők melletti rámpán feltolni vagy néhány lépcsőfokot felrángatni nem ördöngösség. Mivel nincs rendszáma, forgalomba sincs helyezve, ami azt jelenti, hogy ha az ember nem köt rá kötelező biztosítást, mert éppen nem használja, nem kell rá a MABISZ-nak fedezetlenségi díjat fizetnie. A kötelező biztosítás egyébként 3500 Ft körül van egy évre.

A fogyasztás és a tank kapacitásának függvényében 100-200 km-t megy el egy tankolással, ami nem rossz. Ha valaki 10 km-re lakik a munkahelyétől, akkor 5-10 naponta ráér tankolni. Persze minden tankolásnál keverékolajat is keverni kell a benzinhez, de ezt is meg lehet szokni. A benzines olajos keverékkel ilyenkor egy kicsit mindig összekeni a kezét az ember, úgyhogy a tankolást érdemes arra az esetre időzíteni, ha pár percre kézmosó lehetőség is kínálkozik (mondjuk mielőtt hazaérnénk vagy beérnénk a munkahelyre, iskolába).

A mopedekben általában nincs akkumulátor, ebből adódóan kürt vagy index sem (vagy csak ritkán). Viszont a minimalizmus alapelvéből kiindulva ami nincs, az nem tud elromlani; a kis generátor közvetlenül adja az áramot a világításnak, ahhoz pedig bőven elég.

Használtan már 20.000 körül ki lehet fogni működőképes példányokat, de 30-50.000 környékén már kimondottan szép állapotúak között válogathatunk.

Záró megjegyzésként még a buszsávokkal kapcsolatban annyit: mivel ez a motorosoknak és segédmotorosoknak tett engedmény viszonylag új keletű, legyünk résen, ha itt repesztünk. Az autósok között ugyanis még mindig vannak, akik a sávok között - szabálytalanul - cikázva vagy jobbra kanyarodva nem számítanak arra, hogy jobbra mögöttük a buszsávban motor is érkezhet.

(Hasonló szellemben korábban a robogo.blog.hu is megemlékezett a mopedek használatóságáról, akit érdekel, ide kattintva elolvashatja.)

Következő posztunkban azt taglaljuk majd, hogy egy új áruházi vagy egy használt márkás bicikli áráért könnyedén mopedtulajdonossá válhatsz.

A mopedblog ötlete tegnap pattant ki a fejemből.

A blog elsődleges célja annak a közkeletű vélekedésnek a megcáfolása lenne, hogy egy pedálos kismotor alkalmatlan a nagyvárosi közlekedésre, legfeljebb csak vidéki falvakba való, ennek folyományaként pedig remélhetőleg a mopedeket méltatlanul sújtó negatív előítéleteket is sikerül majd legalább mérsékelni. Öt mopedes évet magam mögött hagyva eddig azt tapasztaltam, hogy Budapesten is jól használható, szerethető, de sajnos gyakran lenézett közlekedési eszközről van szó.

Írásainkban természetesen a kritikának is helye lesz. Esetről esetre fogjuk majd megvizsgálni, hogy mely mopedek mekkora mértékben valók városba, köztük ugyanis a teljesítménybeli különbség nem elhanyagolható, noha egyik esetében sem kell attól tartanunk, hogy a segédmotorokra előírt sebességhatárt jelentős mértékben túllépjük. A jövőben tehát megpróbálunk minél több mopedet felkutatni, és a bennük rejlő lehetőségeket, egyediségeket, ínyencségeket és buktatókat bemutatni, de a mopedek-kismotorok fenntartásával, javításával kapcsolatban is igyekszünk tanácsokkal szolgálni. Reméljük, a blog nem csak azok érdeklődésére tarthat majd számot, akik egy mopedben már megtalálták számításukat, hanem azokéra is, akik eddig még nem mertek motorra szállni, de a tömegközlekedés vagy az autó olcsó, könnyen fenntartható és gyors alternatíváját keresik.

De a blog természetesen nem csak mopedekről fog szólni, igyekszünk majd a motorozáshoz tágabban kapcsolódó témákat is megpendíteni, ügyelve természetesen arra, hogy a mopedes és nem mopedes bejegyzések közül az előbbi felé billenjen a mérleg.

(Ja, és ha van Budapest vonzáskörzetében olyan mopeded, amit kölcsönadnál egy körre, hogy írjunk róla, szívesen vesszük!)

Mopedre fel!