‹⊗›

Extra érdekességekért és semmire sem jó hülyeségekért érdemes a blog Facebook-oldalát is lájkolni.

‹⊗›

Néhány hete már lehetőségem volt egy Yamaha Mate-et kipróbálni. Mivel a Town Mate csak kevés - bár nem lényegtelen - ponton tér el a mezei Mate-től, inkább a képek kedvelőinek fogok most kedvezni, és a posztot nem fogom hosszúra nyújtani. A Mate-ről szóló írást ide kattintva el lehet érni.

Ami miatt a Town Mate mégis  különleges, az a négyütemű blokk és a kardánhajtás. A négyütemű erőforrás szépen, nyugodtan duruzsol, bár dinamizmusban nem tudja a kétüteművel felvenni a versenyt. A kardántól sokan tartani szoktak, mert bár tartós megoldás, de ha egyszer elhasználódik, akkor jó, ha a malacperselyben nem csak aprópénz van. Ebben a példányban viszont nem volt ok a panaszra. Meg ha minden kötél szakad, végső soron talán lánchajtásra is vissza lehet alakítani.

Ami még szokatlan lehet - bár ezt a sajátos megoldást a mezei Mate-en is megtaláljuk -, az az első felfüggesztés, vagyis lengővilla, ami a hagyományos teleszkóphoz szokott motorost kicsit meg tudja tréfálni. Lassú tempóról fékezve ugyanis a motor elejét fölfelé emeli, nagyobb tempóról hirtelen lassítva viszont lefelé nyomja. Nem mondom, hogy veszélyes megoldás, de kétségkívül szokni kell.

ⓜ ⓞ ⓟ ⓔ ⓓ   ⓑ ⓛ ⓞ ⓖ

Ha van olyan mopeded vagy érdekes kismotorod Budapesten vagy Budapest környékén, amit egy rövid tesztre szívesen kölcsönadnál, akkor ezt a blog Facebook-oldalán vagy a  mopedblog@indamail.hu címen jelezheted.

‹⊗›

Extra érdekességekért és semmire sem jó hülyeségekért érdemes a blog Facebook-oldalát is lájkolni.

‹⊗›

Bár a blog névadói a mopedek, azért gyakran foglalkozunk kisebb-nagyobb váltós motorokkal, robogókkal is. Ezúttal a "kicsit robogó, kicsit motor" öszvérkategória egyik neves körváltós képviselőjét járjuk körbe, nevezetesen egy Yamaha Mate-et [ejtsd: méjt], ami angolul havert jelent, és főleg ausztrálokra jellemző, hogy boldog-boldogtalant így titulálnak, akár ismerik az illetőt, akár nem, bár a kenguruk földjén inkább májtnak ejtik. Mai tesztünk alanyát mi most magyaros egyszerűséggel Máténak fogjuk nevezni.

Ez a forma a Távol-Keleten unalomig ismert, de Magyarországon ritkának számít 

Pár hónapja már napirendre vettünk egy 50-es Honda Super Cubot, és a japán trió harmadik tagját is szívesen kipróbálnám, úgyhogy ha valakinek van Budapesten Suzuki Birdie-je, ne fogja vissza magát. Az Ottó által gyorstesztre felajánlott Máté kísértetiesen hasonlít az imént említettekre, és bár Townmate néven négyütemű kardános altípus is készült belőle (hamarosan a blogon!), a sima Mate kétütemű - annak minden előnyével és hátrányával együtt: lehet, hogy kicsit iszákosabb, viszont valamivel dinamikusabban mozog, és szükség esetén könnyebben-olcsóbban javítható. Bár az iszákosság itt relatív: a 3 literes tank azért több, mint 100 km-re elég. Viszont a motor önnön kétüteműségét meghazudtoló módon egyáltalán nem füstöl (nem, nem fogyott ki vagy dugult el a különolajozás tartálya, ez ilyen). 

Nemrég blogunknak egy Gilera CBA moped volt a főszereplője, a tulajának viszont egy Honda Super Cubja is van, úgyhogy nem bírtam ki, hogy ki ne próbáljam. A Super Cub nem moped, vagyis a blog érdeklődési körébe nem feltétlenül tartozik bele, de ugye a balneológus sem csak bálnákkal foglalkozik, ezért nekem is engedtessék meg időnként, hogy a mopedek horizontja fölé emeljem fürkésző tekintetem.

Szuper ez a Cub

Mivel Csikós a Totalbike-on 5 éve már megzenésítette saját egykori Super Cubjának történetét, amibe tulajdonképpen minden egyéb tudnivalót is beleszőtt, én itt már csak a lehulló morzsákat próbálom meg összesöpörni, majd újból kenyérré - vagy legalább zsömlévé - összegyúrni. Meg hát régi vágyam volt, hogy egy Super Cubot kipróbálhassak, na.