A kollégának van, pontosabban volt néhány hónapig egy Garelli mopedje. Már nem pontosan emlékszem, hogy honnan került hozzá (majd megírja, ha akarja), de közel sem volt hibátlan állapotban. Ő maga hozta rendbe, kapott festést, matricát. De a mi szempontunkból most nem is ez a lényeg. A lényeg, hogy egyszer Gárdonyon és Székesfehérváron keresztül megjárta vele Tihanyt oda-vissza, és még csak le sem rohadt vele. Persze volt ideje a tájban gyönyörködni - illetve lett volna, ha nem szakadt volna az eső, és nem lett volna éjszaka -, de azért a kis moped üzembiztosan megjárta a mopedes viszonylatban nyugodt szívvel maratoninak is nevezhető távot.
A Garelli - internetes nyomozásaim alapján egy Garelli Jupiter
Elmondása szerint a moped fogyasztása 100 km-re 2 liter körül alakult, ami elég kedvező, mindezt tartós 50-es, nyélgázközeli tempóval. Természetesen egy huzamban azért nem jó a mopeden ennyit kuporogni, de 2-3 rövid pihenővel és némi folyadékpótlással abszolválni lehet a távot. Az persze egyértelmű, hogy nem ez a legideálisabb jármű arra, hogy az ember lemenjen vele a Balatonhoz, de azért az is biztos, hogy a szükségmegoldások közül sem a legrosszabb. Ha rendszeresen nem is, de évente egyszer én is simán bevállalnám.
Útközben
A kulturáltan és főleg a Puch Maximhoz képest csöndesen pöfögő mopeddel kapcsolatos tudnivalók hamarosan olvashatók lesznek itt a blogon - ahogy az imént beharangozott tihanyi történet is, melyben a kolléga az alábbi közismert vicchez hasonlóan az olvasás örömeit is taglalni fogja:
Józsi bácsihoz ellátogat vidékre egy újságíró, hogy riportot készítsen kisiskolások részére.
- Józsi bácsi, kérem, mesélje el egy napját!
- Hát édes fiam, reggel felkelek, megeszek egy fél oldal szalonnát. Megiszok rá 4-5 pálinkát...
- Na de Józsi bácsi, ezt így nem lehet, mondja inkább, hogy könyvet olvas.
- Jól van. fiam. Tehát felkelek reggel, megeszek egy fél oldal szalonnát. Elolvasok 4-5 könyvet, aztán addig dolgozok kinn a szántón, amíg olyannyira megnő a tudásszomjam, hogy 5-6 könyvet ismét el kell olvasnom. Bele is szédülök a sok olvasásba, ezért lefekszem, pihenek egyet. Mikor felébredek, megeszek egy jó nagy darab csülköt 1 vekni kenyérrel. Ebéd után elmegyek a könyvtárba. A Pista már rendszerint ott vár. Együtt elolvasunk még 10 könyvet, egészen addig, amíg a könyvtár be nem zár. Na, utána meg átmegyünk a Józsihoz, mert neki van nyomdája!