‹⊗›

Extra érdekességekért és semmire sem jó hülyeségekért lájkold a Moped blog Facebook-oldalát.

‹⊗›

Nem tudom, hány Cimatti lehet az országban, valószínűleg nem sok, de az biztos, hogy jelentős százalék már átfolyt a kezeim között, két éve ugyanis egy Cimatti OASIba botlottam bele, most pedig egy Cimatti Piper hívta fel magára a figyelmemet, illetve hát Andor, a tulaj jelentkezett azzal, hogy van neki egy városi rohangálós Cimattija, nem akarom-e kipróbálni. Hát hogy ne akartam volna, hiszen minden olyan járműre vevő vagyok, ami itt a blogon nem került még terítékre. És hát e tekintetben igazán elkényeztetve érezhetem magam: amikor három éve belevágtam a blogba, nem gondoltam volna, hogy ennyi ideig lesz miről írnom. De erre a valóság folyamatosan rácáfol: újabb és újabb ritka és/vagy általam nem is ismert mopedek és kismotorok kerülnek elő innen-onnan. 

Nem csak a háttérben meghúzódó betonkockához képest nyújt kellemes látványt

Persze a társadalmi munkában végzett blogolás kemény határokat szab a motormustrának: még éppen rá tudtam magam venni, hogy a Camponáig elpöfögjek a kis Cimattit megnézni, de ennél messzebb sajnos nem igazán tudok nyújtózkodni, pedig az elmúlt évek során kiderült, hogy nem csak Budapesten és környékén laknak ám figyelemre érdemes mopedek. 

Andor a Cimattit főleg városban használja, de továbbhaladást akadályozó műszaki problémákkal eddig még nem találkozott. Persze apró nyűgök adódnak, ilyen a szivárgó porlasztó, a hátsó lánckerék felől érkező rejtélyes kattogás, a  terhelésre lekonyulni hajlamos lábtartó és a nem túl acélos fékek, de Andor nagymotoros múlttal a háta mögött sem fintorog a Cimattin ülve. A motor még akkor is képes mosolyt csalni az ember arcára, ha csak a tápláléklánc aljáról származik. A motor egyébként kiváló általános esztétikai állapotnak örvend, az eredeti festés még mindig korrektnek mondható, és a krómozott felületek is szépen csillognak. Bár a felniken már megjelent a felületi rozsda, de a helyzet egy kis krómpasztával még menthető.  

1979 óta senki sem érzett ingerenciát, hogy tönkretegye

Sebességmérő híján nehéz megsaccolni a végsebességet, persze GPS-szel megmérhettem volna, de annyira azért nem létfontosságú a kérdés. A komótos indulást követően én érzésre kb. 40-ig gyorsultam, de Andor szerint az 50 sincs elérhetetlen távolságban. Vagyis a kis blokk hozza az elvárhatót, bár műszaki érdekesség, hogy a menetszélhűtés helyett itt mopedeknél szokatlan kényszerléghűtéssel van dolgunk.

A kormány kicsit szélesebb a szokásosnál, ennek köszönhetően magasabb lovasok pókszerű végtagjai sem gabalyodnak össze kanyarodáskor. A széles kormány miatt egyébként a motor tényleges méreténél fél számmal nagyobbnak érződik, hosszabb mopedes túrákra is simán el lehet vele indulni. A nagyjából 2,5 liter kapacitású váztankot teletöltve kb. 100 km-re jut el a Cimatti, de a fogyasztás a porlasztószivárgás megszüntetésével valószínűleg tovább csökkenthető. 

Kényszerléghűtés

Olasz járművek esetében az ember mindig fel kell, hogy készüljön valamilyen egyedi műszaki megoldásra, és a gyár ezúttal is meglepett: az első fényszóróba integrált duda számomra eddig ismeretlen fogalom volt, de a Cimatti gyár megmutatta, hogy ez sem lehetetlen. Fékbe integrált gázzal vagy ülésbe integrált visszapillantótükörrel egyelőre szerencsére nem próbálkoznak. Mondjuk az is kész csoda, hogy van duda, akksi híján ugyanis ezt a feature-t a legtöbb mopedgyártó eleve kihagyja, mert egyrészt dudahang helyett leginkább csak hápogást tud hallatni, másrészt a hápogás hangmagassága a fordulatszám függvényében még változik is, szóval azon kívül, hogy a hápogás hallatán az általános iskolából hazafelé caplató gyerekcsordák vigyorogva ujjal mutogatnak majd ránk, nem sok mindenre jó.

Innen nézve engem leginkább egy vigyorgó tapsifülesre emlékeztet

Ezt a Cimattit mindenképpen érdemes ebben a szép állapotban megőrizni. Hogy Andornak sikerül-e, remélhetőleg a jövő évi Mopedmetal találkozón majd megláthatjátok. Az ideire sajnos nem tudott eljötnni, a Moped blog pedig idén már nem tervez túrát szervezni: ilyenkor már nagyon kiszámíthatatlan az időjárás, 2-3 héttel előre már nem lehet tervezni. De igény esetén majd márciusban összedobhatunk egy 2. Hóvirág túrát.

‹⊗›

Extra érdekességekért és semmire sem jó hülyeségekért lájkold a Moped blog Facebook-oldalát.

‹⊗›

ⓜ ⓞ ⓟ ⓔ ⓓ   ⓑ ⓛ ⓞ ⓖ

Ha van olyan mopeded vagy érdekes kismotorod Budapesten, amit egy rövid tesztre szívesen kölcsönadnál, akkor ezt a blog Facebook-oldalán vagy a  mopedblog@indamail.hu címen jelezheted.