Moped blog

Moped blog

Cimatti OASI (1978) - Azért mégsem gyárthat minden olasz mopedet a Piaggio

2015. december 10. - gus

(Szolgálati közlemény: elindult a Moped blog Facebook-oldala, lehet nagy lendülettel lájkolni és interaktívkodni.)

Amikor februárban egy szép Honda Camino szólított Gödre, már érezni lehetett a tavasz biztató közelségét. Most pedig az egyik utolsó (novemberi) őszi napon egy talán még ritkább jószág miatt tértem vissza a tett színhelyére: egy Cimatti OASI tulajdonosa kérdezte, hogy érdekelné-e a blogot a 78-as gyártmányú olasz moped. Érdekelni érdekelt, csak megfagyni nem akartam a motoron: azért akárhogyan is nézzük, Budapest-Göd oda-vissza 50 kilométer, ami nagyon kellemes tud lenni nyáron vagy egy langyos tavaszi napon, de zimankóban korántsem akkor móka. És mivel az időjárás-előrejelzést megtekintve tudatosult bennem, hogy három nap múlva már igazi novemberi idő lesz, felpattantam a Honda CB-mre, és beneveztem magam talán az év utolsó nagyobbacska egyszemélyes motoros kirándulására.

img_0812_1.JPG

Nem biztos, hogy látszik, de ez itt egy kiszáradt folyómeder

A 70-es/80-as években az olaszok igencsak ráéreztek a mopedgyártásra: Piaggio, Garelli, Malanca, Cimatti, csak hogy néhányat említsek, és úgy látszik, pont az olaszok esete mutatja, hogy a robogózás mellett elviekben a mopedezés is megfér, hiszen az ész nélküli közlekedés, a fényes pufidzsekik és a Vespa hazájában olykor-olykor a mopedipar is lendületet tudott venni. Mivel a Cimattihoz korábban nem volt szerencsém, lecsaptam hát szépen a lehetőségre, mint gyöngytyúk a takonyra. 

A Cimatti OASI moped több, mint 10 éve képezi Balázs tulajdonát. Azért a megvásárlás óta volt vele teendő. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: hengerfúrás és új dugattyú - plusz új festés. A kilométeróra is típusidegen: a TVS Eko rajongóinak ismerős lehet. A sztendert kellett egy kicsit hegeszteni-kalapálni, de az erőfeszítéseket végül siker koronázta, és most már igazán megbízható jármű vált a Cimattiból: az elmúlt években egy szakadt bovdenen kívül mást nem tudott felmutatni. Bár Balázs úgy érzi, a megszakítós gyújtást idővel jobb lenne egy tirisztorosra lecserélni: ebből a célból már el is van téve egy Yamaha Yamy moped megfelelő alkatrésze. (By the way, nincs valakinek egy tesztelhető Yamyja Budapesten?)

img_0819_1.JPG

Made in Italy

Ami rögtön szemet szúrt nekem, az a lánc, illetve láncok megoldása: a Puch Maximon ugye alap, hogy két lánc van, az egyik a kerék egyik, a másik a kerék másik oldalán. Az olasz tervezők viszont bebizonyították, hogy hiába van egy mopednek két oldala, nekik nincs szükségük mind a kettőre, hiszen a két láncot egy oldalra is fel tudják applikálni. A burkolatok miatt nem tudtam úgy fényképezni, hogy ez normálisan látszódjon, úgyhogy erről nem is teszek fel képet, de tényleg eléggé furán hat a dolog.

Az 1,9 lóerő GPS-szel mérve 36km/h-s száguldást tesz lehetővé, de Gödön belül, ahol Balázs a mopedet használja, ez untig elég, Budapestre pedig inkább autóval merészkedik innen az ember.  img_0816.JPG

A hátsó kereket még laza talajon se könnyű kipörgetni

A hirdetőoldalakon csak nagy ritkán bukkan fel egy-egy eladó Cimatti, de Balázs sem tervezi az eladást, főleg, hogy a kis moped most már üzembiztosan jön-megy. Aztán mégiscsak egy meglehetősen ritka jószágról van szó, és az eladás a befektetett pénzt és energiát úgyse hozná vissza. Mivel a mopedezés továbbra sem tartozik az extra népszerű foglalatosságok közé, áruk se nagyon van, pedig rövid távra nem csak falun, de városban is jó szolgálatot tesznek. Főleg így, hogy a világ egyre inkább kezd a Mad Maxre hasonlítani (kevés olaj, rossz színészek), korántsem hülyeség egy megbízható moped beszerzését fontolóra venni.

És bár nem vagyok sem életmód-tanácsadó, sem Coelho, sem pedig Oravecz Nóra, úgyhogy nem fogok most arról értekezni, hogy a lágy szellő dédelgető áramlása lágy pólyaként öleli körbe a zabolátlan végtelenség felé tovasuhanó motorost, de azért azt mindenkibe lelkesen próbálom évek óta szuggerálni, hogy motorozni-mopedezni jó dolog, még ha jóval veszélyesebb is, mint autózni. Nem gondolom, hogy a saját hobbim, vagyis a motorozás mindenkinek minden problémájára megoldást jelent, de amíg elviselhető az időjárás és az útviszonyok megengedik, aki amikor csak teheti, guruljon egyet, s ha motor nincs, hát biciklivel! Húzzatok magatokra pár réteg (szélálló) ruhát, és nyeregbe!

 ⓜ ⓞ ⓟ ⓔ ⓓ   ⓑ ⓛ ⓞ ⓖ

 

Továbbra is él a felhívás: ha van olyan mopeded vagy érdekes kismotorod Budapest környékén, amit egy rövid tesztre szívesen kölcsönadnál, akkor ezt kommentben jelezd, és mi örömmel írunk róla. A felhívást lásd itt, de ha Facebookkal belépve kommentezel, nem biztos, hogy azonnal észre fogom venni, mert sajnos csak az Indával belépők kommentjeiről kapok értesítést.

CB 125 X revisited - új porlasztó

2015. december 07. - gus

(Szolgálati közlemény: elindult a Moped blog Facebook-oldala, lehet lájkolni és interaktívkodni.)

 

A blog rendszeres olvasói már ismeretséget köthettek a cseberből vederbe esés nagymesterével, a hányattatott sorsú Honda CB 125-ösömmel. Ezúttal kálváriájának újabb, immáron harmadik felvonását osztom meg a nagyérdeművel - a vesszőfutás első és második fejezete itt és itt olvasható, és csak hogy a hurráoptimizmus ne legyen rajtunk úrrá, már tervbe van véve egy negyedik felvonás is, mert ha már szívunk, akkor szívjunk igazán.

img_0094.JPG

Az első sárhányóra kapott egy Bad Religion matricát - de mivel kifakult, leszedtem 

A kis CB vesszőfutása csak nem akar véget érni, bár azt hiszem, már kezdem látni, merre lehet az alagút végéhez vezető járat előtti kanyar. Ugye az indokolatlanul magas fogyasztás miatt sokat töprengtünk a kollégával, hogy ennek mi lehet az oka, de csak részsikereket könyvelhettünk el. Mivel a gyújtás rendben lévőnek tűnik, és a gyertya is viszonylag új, a porlasztó körül véltük megtalálni a gondot. Ez nem is olyan nagy felismerés, hiszen amikor a motort megvettem, oldalra döntéskor a járó motor azonnal lefulladt. Ez a szívató tömítésének problémájára utalt. A tömítést cseréltük, így a probléma rövid úton megoldódott. De egy másik kérdés továbbra is megoldásra várt: a motor télen-nyáron szívató nélkül indult, ami megdönthetetlen bizonyítéka annak, hogy a porlasztó lehetne fittebb is.

img_0095.JPG

Eddig kb. 6000 km-t mentem vele

Még nyáron ellátogattam Péterhez, az XBR-guruhoz, akinek történetesen az enyémhez igen hasonló CB 125-ösei is vannak, plusz járműtervezőként végzett, szóval nem csak az XBR-hez, de a CB-hez is elég jól ért. Szétdobtuk szépen a porlasztót, és azt kellett látnunk, hogy eléggé leharcolt állapotban van. A tömítések sehol sem jók (még ott sem, ahol korábban kicseréltük, vagyis olyan volt a motor, mintha folyton bekapcsolt szívatóval ment volna), a főfúvóka kopott, belül meg mindenféle adaléklerakódás éktelenkedett a porlasztó falán. Nyilván ez sem volt teljesen új infó, korábban is láttuk, hogy ez a porlasztó eléggé viharvert állapotban van, de nem gondoltuk, hogy ez képes nagyjából 50%-os fogyasztásnövekedést előidézni. Mert a motor nagyjából úgy ment, ahogy kellett neki, vagyis ha a tömítetlenség miatt valahol plusz benzint vagy levegőt húzott be magának, akkor ezeket nyilván nagyjából egyforma arányban tette, különben a túl dús vagy túl szegény benzin-levegő keverék miatt el kellett volna gyengülnie.

img_0096.JPG

125 köbcenti, 14 lóerő

Ha már Péternél voltam, gyorsan felugrottunk egy hirdetési oldalra, ahol talált nekem jutányos áron egy olyan porlasztót, ami az én szétkopott Dellortómmal azonos típusú volt, csak az altípus volt más. Mivel ennyiért úgysem kapok máshol porlasztót, leütöttem, majd pár nappal később elrobogtam érte Szigethalomra - ezt nyár lévén nem bántam nagyon.

Miután hozzájutottam a zsákmányhoz, Lukács esztergált hozzá egy megfelelő rögzítést, és szépen betettük a helyére. Az alapjárat stabil, a blokk is nagyjából úgy pörög fel, ahogy kell neki, és végre igényli a szívatót indulásnál. Jó, a szívató kallantyújához még nehézkes a hozzáférés, de majd kitalálunk oda valami jobbat - ez már részletkérdés.

img_0099.JPG

Őszies napsugarak, de még nyáron

Péter elmondása szerint - ezt saját tapasztalatára alapozza - a motornak 3 liternél nem kéne többet ennie. Jelenleg 3,2-3.5 között fogyaszt, ami tulajdonképpen fél siker, mert eddig egy paraszthajszállal 4 fölött evett. De az is lehet, hogy a 3 fölötti fogyasztást annak kéne betudom, hogy nem vagyok filigrán alkat, és nem kellene többet rugóznom a problémán. Meglátjuk. És amiért úgy gondolom, hogy a sok szívás egyszer majd meghozza gyümölcsét: baromira szeretek a CB-vel a városban motorozni. Keskeny, könnyű, és mégis dinamikusan mozog a nagyvárosi forgatagban. Egy 125-ös csataló városban érzi magát igazán elemében.

 ⓜ ⓞ ⓟ ⓔ ⓓ   ⓑ ⓛ ⓞ ⓖ

 

Továbbra is él a felhívás: ha van olyan mopeded vagy érdekes kismotorod Budapesten, amit egy rövid tesztre szívesen kölcsönadnál, akkor ezt a mopedblog@indamail.hu címen tudod jelezni.

süti beállítások módosítása