‹⊗›

Extra érdekességekért és semmire sem jó hülyeségekért lájkold a Moped blog Facebook-oldalát.

‹⊗›

Szegény ember vízzel, főz, tartja a mondás, ami esetemben azt jelenti, hogy ha már Franciaországban vagyok most 2 hónapig, hát kicsit nyitott szemmel járok, és összefoglalom, mit lehet tudni az itteni motoros közlekedésről.

Korábban éltem már huzamosabb ideig Párizsban, de akkor a Moped blog még csak kósza gondolat sem volt, sőt, most, hogy jobban belegondolok, korábbi párizsi tartózkodásaim nagy részében motoros jogosítványom sem volt. 

Párizs, az Párizs

Ami rögtön feltűnt, hogy itt télre sokan nem is állítják le a motort, végigmotorozzák az egész évet. Ennek alapvetően három oka van.

1. A legáltalánosabb ok, hogy Párizs, mint a nyugat-európai nagyvárosok többsége, túlzsúfolt. Ezt igazán csak akkor konstatáltam, amikor saját tapasztalataimat megerősítendő, rákerestem a Wikipédián a város népsűrűségére, és láttam, hogy Budapest népsűrűségének 10-szerese(!). Csúcsidőben nem könnyű felférni a metróra, a városi utak pedig szépen bedugulnak. Úgyhogy aki viszonylag gyors közlekedési módot keres, az vagy biciklizik (a budapesti Bubihoz hasonlóan működő Vélib' jó választás, erről már korábban megemlékeztem), vagy motorra ül. A biciklisek sok helyen használhatják a buszsávokat is - itt a buszsávok gyakran peremmel is el vannak választva az úttest többi részétől -, bár a legforgalmasabb buszsávokból nemritkán kitiltják őket. A tapasztalataim egyébként alapvetően pozitívak: a buszok nem szorítják le vagy "tolják hátulról" a bicikliseket, hanem, ha lehet, kikerülik őket, ha nem lehet, akkor szépen mennek mögöttük.

Bár a buszsávot a hanyatló Nyugat e régióiban motorosok nem használhatják (135 eurós csekk jár érte), de azért a legtöbben így is elég pofátlanul szemfülesen megtalálják az apró réseket az autók között.  

Szokványos párizsi utcakép decemberben - két- és három kerekűek vegyesen, a motort nem sokan csomagolják el télen

2. A párizsi tél azért enyhébb, mint a magyarországi. A hőmérséklet nem néz be túl gyakran 0 fok alá, és hó is csak elvétve esik. Bár az azért hozzá kell tenni, hogy ha mégis leesik 2 centi hó, akkor a párizsiakat ez olyannyira váratlanul éri, hogy órákra teljesen megbénul az egész város.

Az itteni enyhe tél magyarázza, hogy életem első telét, amit átbicikliztem, 2010-ben éppen Párizsban töltöttem. Aztán megedződtem, és később már Budapesten is sokat bicikliztem télen. Viszont amióta motorozom, azóta meg kezdek ellustulni, és ez gyakran a biciklizés rovására megy.

3. A franciák elég jók a motorok téliesítésében. Egyrészt elég sok C1-es BMW-t látok, ami ugye a telefonfülkeszerű felépítésével eleve komfortos tud lenni télen, másrészt mindenre, amire lehet, rádobják a Tucano Urbanót. Még életemben nem motoroztam tucanós motorral, de mindenütt azt olvastam, hogy áldott jó találmány, gyakorlatilag 0 fok fölött képes meg is izzasztani a motorost. (A téli motorozás egyéb fortélyainak taglalása mellett Csikós Zsolt is ódát zengett a Tucanóról.) Ami viszont fura, hogy plexit nem nagyon látok a motorokon. Nem tudom, mi az oka, egyszerűen csak fura. Lehet, hogy inkább jó meleg motoros dzsekibe fektetik a pénzüket. 

Azért csak sikerült lőnöm egy Motobécane-t mutatóba

Szóval a motorok télen is az utcakép szerves tartozékai. És hogy milyen motorokkal járnak a párizsiak? Hát, a Moped blog olvasóit ki kell, hogy ábrándítsam, mopedet csak elvétve látni. Talán összesen háromhoz volt szerencsém. Ennek oka meglehetősen prózai: reggel 8 és este 8 között az 1999 előtt gyártott motorok nem közlekedhetnek a városban. Vagyis veteránozni csak hajnalban vagy éjjel lehet. Hogy ennek van-e értelme, nem tudom, nyilván így sikerül sok füstölgő kétüteműtől megszabadítani a levegőt, de azért a társadalmi egyenlőtlenségek itt is problémát okozhatnak: a tiltás leginkább azokat sújtja, akiknek csak régebbi motorra van pénzük. És igen, a még mindig meglehetősen fejlett szociális védőháló ellenére Párizsban is élnek szegények, nem is kevesen. 

A robogók közül a párizsiak főleg a nagyobb testűeket részesítik előnyben. Ami még feltűnt: a böhöm nagy kategória is elég nagy arányban képviselteti magát. A csatahajónak kinéző BMW 1200 GS vagy a Honda Goldwing teljesen szokványos errefelé, és Moto Guzziból is van jó néhány. És ezekkel is ugyanúgy szlalomoznak az autók között, mint ha nem lenne holnap.  

Egy Guzzi

És akkor elérkeztünk a legfeltűnőbb különbséghez: itt rengeteg háromkerekű robogó rója az utakat. Ennek oka ugye egyrészt a praktikum: jobb tapadás, piros lámpánál sem kell kibújni a Tucano alól stb., a másik oka viszont a jogi szabályozásban keresendő. A helyzet a következő: autós jogsival itt is csak 50-es SMKP-t lehet vezetni. Aki 125-ösre szeretne átülni, annak egy olyasmi gyorstalpalót kell elvégeznie, mint Magyarországon a B125, csak még annál is egyszerűbb. Franciaországban ugyanis a rövid elméleti eligazítás és gyakorlás után nincs egyéb teendő; ha az oktató úgy látja, nem készülsz magadra borítani a motort, és nem tűnsz úgy, mint aki a Champs-Elysées-n fog majd a menetiránnyal szemben veretni, akkor jóváhagyja a dolgot, vizsgázni nem kell. (Ugye Magyarországon a B125 tulajdonképpen kicsit csapda, mert ugyan nincs idő megtanulni és megtanítani az anyagot, de ugyanazon az elméleti és gyakorlati vizsgán kell megfelelni, mint az A1-eseknek, csak ők sok órát figyeltek és gyakoroltak.) 

Honda XL Varadero 125, aka "kisvara" - Párizsban ez a jó méret, nagyobb nem kell

Ezzel a gyorstalpalóval a zsebünkben már 125 köbcentiig és 15 lóerőig nyújtózkodhatunk, viszont - és itt jön a csavar - háromkerekű motorkerékpárt kb. 20 lóerőig és köbcentikorlátozás nélkül vezethetünk. Vagyis egy jó nyomatékos 250-es simán belefér, vagy ha találunk egy fojtott 500-ast, akár az is. Nem tudom, ki hogy van vele, én nem rajongok a háromkerekűekért, bár egyre jobban kezdem őket megszokni. A rációt már látom bennük, csak valahogy a forma, meg hogy három kereke van... 

Szóval Párizsban - a bicikli mellett - a motor a legpraktikusabb közlekedési eszköz, bár a metróhálózat annyira sűrű, hogy nincs olyan utcasarok, ahova ne lehetne metróval eljutni. A 14 metróvonal és az emlékeim szerint 5 hévvonal az egész várost lefedi. Korábbi párizsi tartózkodásaim során olyannyira csak a metrót használtam, hogy a várost csak néhány évvel később, 2009-ben kezdtem el részletesebben is megismerni, miután a Vélibet (2007-ben) bevezették. Egyébként a Vélibet éppen most fejlesztik, úgyhogy a dokkolóállomások kb. felét nem lehetett használni. Új cég veszi át a rendszer üzemeltetést, és a biciklik egy része elektromos lesz, USB porttal is felszerelve a kütyük töltésére. 

Ilyen lesz az új Vélib' (forrás: www.velib2018.com)

De a bérbicikli mellett automata bérmotorrendszer is működik Párizsban. Két cég is foglalkozik ezzel: az egyik a COUP, a másik a Cityscoot (egy párizsi újság munkatársai összevetették a két ajánlatot, franciául tudók itt elolvashatják, mire jutottak). Én a Cityscootot akartam kipróbálni, de sajnos végül kudarcba fulladt a próbálkozás, mert miután regisztráltam, óvatlan módon kíváncsiságból beikszeltem, hogy szeretnék motoros eligazítást kapni, mielőtt ráülök egy járgányra. Na ezt baromira rosszul tettem: a tanfolyam ugyanis nem online, hanem oda kell menni valahova a városba szlalomozni, plusz 5 napot kellett várni, míg a próbamotorozásról szóló regisztrációs emailt megkaptam. De ugye ekkor én akkor már Arles-ban voltam, Marseille és Nizza vonzáskörzetében, esélyem sem volt Cityscootra ülni.

Szóval a működéséről nem tudok beszámolni, csak annyit tudok a dologról, amennyi a honlapjukról kiderül: reggel 7 és éjfél között lehet használni a motorokat, használat után Párizson belül bárhol ott lehet őket hagyni, ahol motorral szabad parkolni, sisak van az ülés alatt, és még egyszer használatos hajhálót is lehet ott találni, ha nem szeretnénk a kollégákkal tetveket cserélni. A használati díj 28 eurocent/perc, ami szerintem nem rossz, és előre megvásárolt percekkel néhány centtel még lejjebb is lehet szorítani. 

Az egyik ajánlat a kettő közül (forrás: cityscoot.eu)

A motorka elektromos hajtású, hatótávjáról nincs infóm, de mivel a cég állítja, hogy mindig feltöltött állapotban tartja a robogókat, ez nem is lehet probléma. Párizs egyébként sem nagy, a lakossághoz képest pedig végképp nem. Szerintem bármelyik irányba maximum 15 kilométer lehet, ami kényelmes motoros tempóban sem lehet több fél óránál, de egy óra alatt biciklivel is eljuthatunk egyik csücskéből a másikba.

Szóval most Arles-ban vagyok, de nem hiszem, hogy az arles-i motoros helyzetről hasonló cikkre számíthattok. A városkának kb. 55.000 lakója van, lassan már mindenkit arcról ismerek. Viszont időjárás szempontjából a december és a január itt kellemesnek ígérkezik, nappal 10-15 fok az irányadó.

Ezzel az arles-i utcaképpel kívánok minden hűséges (és hűtlen) olvasómnak kellemes ünnepeket! 

‹⊗›

Extra érdekességekért és semmire sem jó hülyeségekért lájkold a Moped blog Facebook-oldalát.

‹⊗›

ⓜ ⓞ ⓟ ⓔ ⓓ   ⓑ ⓛ ⓞ ⓖ

Ha van olyan mopeded vagy érdekes kismotorod Budapesten, amit egy rövid tesztre szívesen kölcsönadnál, akkor ezt a blog Facebook-oldalán vagy a  mopedblog@indamail.hu címen jelezheted.