‹⊗›

Extra érdekességekért és semmire sem jó hülyeségekért érdemes a blog Facebook-oldalát is lájkolni.

‹⊗›

Az idei, sorban a negyedik Mopedmetál felvonulás számomra két, egymástól jól elkülönülő részből állt, úgymint előre tervezett kollektív rész, valamint meglepetésszerű egyéni szakasz. Kezdem a kollektív résszel, mert az a kellemesebb, és mivel tavaly is írtam az eseményről, vagyis az általános tudnivalók ott visszaolvashatók, most személyesebbre veszem a figurát.

Három és négy óra között volt a gyülekező, én szokás szerint inkább a négyhez közelebb csorogtam be, épp annyival a rajt előtt, hogy néhány ismerőssel, olvasóval összefussak, csináljak pár fotót és felmérjem, hogy milyen motorokkal is van/lesz majd dolgom. Merthogy egy Moped blogger a Mopedmetálra nem csak élvezkedni megy, hanem próbál előre tervezni és muníciót gyűjteni az elkövetkezendő ínséges hetekre, amikor úgyis mindenki ízlésének és preferenciáinak megfelelően a Balaton partján sütteti majd habtestét teli lappal, vesz részt nyaralásnak álcázott all inclusive evőversenyen valamelyik egyiptomi vagy tunéziai szállodában, illetve fedezi fel magának Európa természeti, épített vagy kulturális örökségét, vagyis tömeges felajánlásokra a nyár hátralevő részében aligha számíthatok. Meg hát így élőben könnyebb is fülön csípni az érdekes és/vagy ritka kismotorokat.

Where's Waldo?

A mopedes tömeg idén is az évente átlagban háromszor átadott Várkert Bazár elől indult. Indulásnál a táj hamar kékes füstbe burkolózott, a légköri viszonyokra érzékenyebb rájderek pedig jogosan kapkodhattak Daedalon után. Ezúttal is legalább tíz motoros jármű biztosította profin a szabad hömpölygést, voltak köztük rendőrök és polgárőrök is, de nem figyeltem, hogy milyen arányban. A városban jó nagy kurflit mentünk, a vonulás nagyjából egy órára volt tervezve. Mivel szerettem volna minél kevesebb kipufogógázt magamba szívni, igyekeztem a sor élén haladni. Időnként megálltam fotózni, videózni, aztán a pelotont magam mögött hagyva szépen ismét felzárkóztam a tête de la course-hoz.

Idén csehek is érkeztek, méghozzá lábon, Jawa Idealra hasonlító Jawa 20-asokkal és 21-esekkel

Féltávig nagyjából minden rendben ment, vagyis a gyengélkedő gyújtású 103-asom egész szépen szedte a lábát, a gyengélkedés azonban egy idő után felerősödött, aminek köszönhetően rövid úton a mezőny legvégén találtam magam, majd a kísérő rendőrmotorosok is elhagytak. Na itt kezdődött számomra az egyéni része az eventnek.

Alapvetően szeretek egyedül motorozni, olykor-olykor késő este is előszedem a Peugeot egy-egy körre, mert bár az 50-es tempóval alapvetően a nappali forgalomban is megállja a helyét, de egy moped mégis a kihalt utakon (és 80 fokos lejtőn lefelé) van elemében.

Az Attila úton hasítunk

Nem mondom, hogy a Peugeot gyengélkedése váratlanul ért, hiszen többé-kevésbé azóta produkál gyújtáshiba-jelenségeket, hogy tavaly nyáron megvettem. Eredetileg magas hőértékű gyertyával használtam, mert a B6HS NGK-kat szépen elégette. A B8HS egész jól bírta a kiképzést, viszont miután Lukáccsal rájöttünk, hogy a hengerfejet négy helyett valójában csak három csavar fogja, a negyedik, egy számmal nagyobb mintegy funkciótlan díszítőelemként pihenget a tőcsavaron, és a szívócsonknál is megtaláltuk, majd megszüntettük a falsot, a motor melegedése is megszűnt.

A hengerfej rögzítéséhez a pedálékről szedtük le a hiányzó 7-es anyát (a franciák imádják ezeket a lehetetlen méreteket), és vettem egy új pedáléket a bicikliboltban. Most, hogy a hengerfej szépen rásimul a hengerre, a hengerfejtömítés sem mutat hajlandóságot a porrá égésre. Elégedetten nyugtáztam tehát, hogy a probléma elhárult, de rövidesen a szokásos rángatás újra jelentkezett. Ekkor került bele ismét egy új B6HS, ami megint csak néhány órára oldotta meg a problémát.

Nagymotorral csak a rendőrök és a polgárőrök jöttek

A rángatás pont a vasárnapi Mopedmetálra vált kínosan kritikussá, de bíztam benne, hogy valahogy majd csak végigvánszorgok az útvonalon. Hát, nem így lett. Az Erzsébet híd alatt válogatott szitkokat szórva a motorra próbáltam a nálam lévő három gyertyával jengázni, de nem lett jobb a helyzet. (A "lerohadás a Mopedmetálon" versenykategóriában lassan korelnöknek számítok, két éve a Puch Maxim dobta be a törcsit odafele menet, úgyhogy a szerelés miatt már csak a görzenálos örömmotorozásra értem oda.)

Aki jött már végig a pesti rakparton 5-tel, annak lehet fogalma, hogy mennyire élveztem a Görzenálig az utat (semennyire). Bár a káromkodást egy idő után abbahagytam, mert a Kossuth tér magasságában kifogytam a szidalmakból, és kezdtem indokolatlan önismétlésbe kezdeni, hiszen végül a Peugeot-konstruktőrök egyenes és oldalági rokonai is mind említésre kerültek, és félhangosan hol egyéni, hol mindenféle permutációban közös szexuális tevékenységre buzdítottam őket. De a Trianon-problematika megpendítéséig már nem jutottam el.

Az idei Mopedmetál-szereplésem egy képbe sűrítve

Olyan lassan vánszorogtam, hogy mindenféle kockázat nélkül simán megebédelhettem volna menet közben, kávét, desszertet és a délutáni sziesztát is beleértve. De egy jó 20-25 perces késéssel aztán csak beértem a célba, a hostess-lányok már javában osztogatták az energiaitalt, és a hot-dogos sor is szépen feltorlódott. Leizzadva és pattanásig veszített idegekkel nem volt kedvem végigállni a sort, inkább felborzolt idegszálaimat kisimítandó elindultam a mopedeket/kismotorokat mustrálni. Mire a gyorsulási versenyre sor került, már ataraktikus lelkiállapotban jártam körbe-körbe érdekességek után fürkészve. Sok ritka szerzetet láttam, beszéltem a 2-3 lóerős pajtaszökevények iránt kendőzetlenül lelkesedő kollégákkal, és végül a hot-dogot is megettem.

Persze hazafelé 5-tel proszkálva még egy kicsit dühöngtem magamban, de már az járt a fejemben, hogy a Görzenálban megmustrált motorokból hogyan fogom a következő blogposztokat megformázni. A következő hetekben majd ti is meglátjátok. Ahogyan azt is, hogy mi volt a baja a 103-asnak.

Köszönöm Bencének, hogy felhívta a figyelmemet arra, hogy nem Jawa Ideálok, hanem Jawa 20-asok és 21-esek vannak a második képen.

Az egyik résztvevő zenés videója - ebből talán a hangulat is jobban átjön

♠ ♠ ♠

Le a kalappal a szervezők előtt a profi szervezésért!

És aki szeretne az eseményről tonnaszámra képeket és videókat nézegetni, itt megteheti.

ⓜ ⓞ ⓟ ⓔ ⓓ ⓑ ⓛ ⓞ ⓖ

Ha van olyan mopeded vagy érdekes kismotorod Budapesten vagy Budapest környékén, amit egy rövid tesztre szívesen kölcsönadnál, akkor ezt a blog Facebook-oldalán vagy a mopedblog@indamail.hu címen jelezheted.